Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A rejtélyes „Bocskai-zászló” és a szoboszlói címer

kétszázéves hosszú álom után a sír mélyéből ismét az életre hozza át. Ragadjuk fel legszentebb ereklyénket, szabadságunk zászlóját, Bocskay zászlóját, melyet apáink emléke és győzhetetlenség szentesítenek meg."

600 Ezen fentebb ismertetett, az 1848-as szabadságharc korában is újjáéledő és egyben új próbatételt is kívánó, sőt megkövetelő ősi Bocskai-zászlók közül a hagyomány szerint ma már csak egynek a meglétéről van tudomásunk. A szoboszlói nép hite, és hajdúöntudata úgy tartotta - és tartja mind a mai napig -, hogy ezt a zászlót maga a fejedelem adományozta a Szoboszlón letelepített lovas hajdúvitézeknek. A zászló történetének első írásbeli említése 1891-ből való - még az osztrák-magyar monarchia idejéből -, így azon sem csodálkozhatunk, ha ezen ismertetése meglehetősen visszafogottnak mutatkozik. Szó nem esik benne a Habsburgokkal folytatott nemzeti küzdelemmel kapcsolatos voltáról: „Nevezetes emlék a lovas hajdúk ősi hadi zászlója is, vastag zöld selyemből, rajta Szoboszló külön czímere: pánczélos lovaggal viaskodó tigris, arannyal kivarrva. E zászló, melyet „Bocskay-zászló"-nak neveznek, majdnem sértetlen állapotban, erősen vasalt nyelével és czifrán font tartószíjazatávaf

m együtt Szoboszló birtokában van, hol nagy kegyelettel a titkos levéltárban őriztetik."

602 Itt meg kell állnunk egy lélegzetvételnyi kitérőre, éppen a fentebbi zászló leírásban szereplő - a zászló tartozékait érintő - kiemelten fontos néprajzi vonatkozások miatt. Ennek jelentőségét éppen az adja, hogy a tartozékok - kivéve a zászlót tartó vasalt rudazat - az idők folyamán megsemmisültek, vagy lappanganak valahol, így a zászlótartó készségről ez az egyetlen hitelesnek tűnő leírás.

603 A „czifrán font tartó szíjazat" egyértelműen utal a pásztorok szironyos technikájával készült munkáira, melyet az ún. hasi bőrből készítettek, és készítenek még manapság is.

604 0 Közli H. FEKETE Péter 1948. 37. p. 1 Roskovics Ignácz rajzát lásd: Az OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÍRÁSBAN És KÉPBEN. Magyarország. II. kötet. 1891. 315. p. 2 Szívós Béla 1891.330. p. 3 Maga a zászló 1945-ben - a hadműveleti kiürítés idejében - is viszontagságos utat járt be. Kiss Mihály városi végrehajtó a város értékeivel ládába csomagolt zászlót is elmenekítette. Görbehalomról, illetve Brennbergbányáról 1945. augusztus 18-án került vissza a városba. Az eseményekről annak átélője részletesen beszámol írásában. Lásd: A BOCSKAI ISTVÁN MÚZEUM ADATTÁRA, a továbbiakban: BIMA. 196-70. 14 Ehhez lásd a pásztorok szerszámkészségét és annak készítési technikáit.