Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A rejtélyes „Bocskai-zászló” és a szoboszlói címer
szablyával, csákánnyal és puskával felszerelt - védőfegyvert soha nem viselt - könnyűgyalogos hajdúk egyik tisztjének hogyan lehetett ilyen páncélja. A válasz - azt hiszem - egyértelmű, sehogyan." 593 Ezekre a kijelentésekre nekünk is igen hamar gyanúnk támad, hogy Kovács S Tibor nincs tisztában a hajdúkapitányok és hadvezérek anyagi lehetőségeivel. 594 A fentiek ismérvében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hajdú díszvértezet név az elkövetkezendő korokban is használható, mivel a hajdú elnevezés a használói kortól fogva sajátja a vértnek. A díszvért létezéséről vallott néphagyomány a későbbi korokban is tartotta magát, és erre bizonyságul szolgálhat nemcsak Ábrányi Lajos millennium kori festménye, hanem azok a hajdúvárosokban megrendelésre készített Bocskai festmények is. 595 Ezek is - megőrizve a hajdú díszvértezet hagyományát, a többi Bocskai ereklyével együtt ábrázolják a fejedelmet- a fentebb említett díszvértezethez hasonló páncélzatban, kezében díszbuzogányával és ékköves kardjával. A REJTÉLYES „BOCSKAI-ZÁSZLÓ" ÉS A SZOBOSZLÓI CÍMER A hajdúk körében oly kitüntetett kegyben részesülő „Bocskai-zászlók" néphagyománybeli emlékét és e zászlók későbbi korokban is tapasztalt a nemzeti szabadságharcokban betöltött szerepét -, és ezzel együtt a történeti hagyományban betöltött újjáéledési folyamatának bemutatásához ha csak jelképesen is -, de meg kell fordítanunk az idő kerekét. A hajdúk még több száz év távlatából - még ha látszólag közvetve is -, de újra Bocskai István - a visszatérő, a halott poraiból feltámadó hős 596 jelképes segítségét kérték a Habsburgok ellen folytatott 1848-as szabadságharc idejében. Gondoljunk csak az 1848-as szabadságharcban résztvevő hajdúvárosokból verbuvált Bocskai huszárezredre és zászlóikra 597 , azokra a Bocskai-alakulatokra, akiknek katonái újra Bocskai zászlaját tűzték a németek ellen vonuló csapataik élére. KOVÁCS S. Tibor 2000. 169. p. Csak példaként ajánljuk a tanulmány szerzőjének figyelmébe Bocskai legtehetségesebb hadvezéreinek Rhédey Ferenc (1560-1621), vagy Nagy András anyagi helyzetének tanulmányozását. Ezen festményekről a későbbiekben még bővebben szólunk. A visszatérő, szabadító hős motívumához lásd: SZEKERES Gyula 2004. A Bocskai-huszárezred egyik zászlójának leírásához lásd: NYAKAS Miklós 1999. 58-73. p.; 101-102. p.