Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Bocskai István síremléke
jobb kéz egykor vezéri buzogányt tartott, gömbjének kerek nyoma a párnán látható, melyen az alak feje is nyugszik. A balkéz az egyenes pallosra van nyugtatva. A kőlap alsó részén, a két láb közt van a mester jelvénye', ennek megfejtése azonban csak hosszas levéltári kutatások révén remélhető. A párnára a XVI. században rávésték a kormányzó nevét. JOHANNES HVNYADI CRVINVS, bizonynyal ugyanannak rendeletéből, a ki a Lászlóéra ráalkalmaztatta a felírást." 530 Több - az azonosítással össze nem egyeztethető - probléma is felvetődik a síremlékkel kapcsolatosan. Azt maga VARJÚ Elemér is elismeri, hogy a tumba oldalai és a rajtuk lévő fedőlap nem azonos eredetű, ugyanakkor ezekből az oldallapokon látható domborművekből - melyen a kormányzó életéből vett jelenetek vannak megörökítve - származtat a fedőlapon található alak kilétére. 531 Ugyanakkor már az oldallapok korbeli különbözősége, és azok eltérő kivitelezése miatt is a tumbatetőre nézve messzemenő következtetést nem vonhatunk le. Ha csak azt nem, hogy maga a fedőlap nem Hunyadi Jánost ábrázolja! Ezt az álláspontot képviselte BONCZ Ödön is - aki a sírkőről szólva egyértelmű kijelentést tett: „ez a sírkő a nagy Hunyadinak XV. századbeli emléke nem lehet." 532 Mi most eltekintünk ezen vélemény részletes ismertetésétől, megtette ezt már helyettünk ÉBER László is, aki a következőképpen foglalta össze a síremlékkel kapcsolatos kritikus pontokat: „A mü kivitele nagyon is gyarló; a nyugvó alak nem visel vasöltözéket 533 , pedig az a XV. század síremlékein általános, sőt átmegy a XVI. századba is. A rumban levő képmás ellenkezik Hunyadi János hagyományos arczképével. 534 A kerek szakáll és kissé felkunkorított bajusz, valamint a 0 VARJÚ Elemér leírása a sírkőről 1899. 31-32. p. 1 VARJÚ Elemér 1899. 32. p. 2 BONCZ Ödön 1899. 97-110. p. 3 „A könnyű magyar vértezetet, vagyis azt, a melynél a lábak már nincsenek vasba öltöztetve, a hazai sírokon a XVI. század második felében látjuk feltűnni. ... Olyan sírkövet, a melyen nem hogy hadvezér, de általában valamely világi főúr minden vértezet nélkül lenne ábrázolva, nemcsak a XV., de a XVI. századból sem ismertünk eddig. Ez csak a XVII. század kezdetén kezd általánosabban szokásba jönni." Lásd: BONCZ Ödön 1899. 100. p. 4 „Borotvált sima képét kétfelé fésült és vállaira lefüggő hosszú és dús haja köríti, a melyet homlokán boglárral ékesített fonott abroncs szorít le." Lásd: BONCZ Ödön 1899. 100. p.
