Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A fejedelem végső búcsúztatása és temetése a Szent Mihály templomban

Reám bízattatott országa Tutora Magyar Nemzetemnek díszes koronája Nemesi hírének hellyre állítója De minek utána nevedért Hadakat Viseltem Krisztusom számtalan igákat Szenvedtem s érzettem sűrű fájdalmakat Édes Nemzetemért tömény háborúkat. Vezérlésed által győzedelmes lettem Éjjeli nappali gondoktól ürültem Ürültem mert hozzád menni igyekeztem Jevel Te is hozzám kegyelmes segédem Védelmező kezem már rólad le vészem Édes Hazám, kihez ragadt vala szívem Gondoskodásaimat mentem már leteszem Leteszem mert Jézus készen várja lelkem Mert bátor vitézül viseltem magamat Számos esztendőkig folytattam Hadakat Márs oskolájában próbáltam harczokat Kóstoltam sokféle mérges italokat Márs mindazon által énnékem kedveze Bátor tőrt lesseket ellenem elrejtve Hogy éltem fonalát hirtelen elméssé De mégis horgára engem nem keríte Már ládd aba estem amitől nem féltem Mindenfelől hadat le csendesítettem így tartományomban békességben éltem Belső szolgám akkor zárja sírba testem Méreggel étkemet mert meg elegyíté Mellyből részesülvén tetemimet gyötré Étemnek fonalát így megrövidíté Végre gyászos Boltban Testem Temetteté, Ugy mula életem valamint a pára Az által akinek forgattam javára. Akinek szüntelen vigyáztam hasznára Halált hoza, szellőt fuvalt reám már ma Krisztus idvességem; éltem már elmúl a Szegény népem sorsa bánatra fordula Békességes volta még mire haita