Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A halotti menet útja, és a „csodás események”
Ide, a szülőföldre érkezett a Bocskai holttestét kísérő csapat, akiknek fogadására háromezer gyalogos és lovas ment elébe, akik a Gyulafehérvárig vezető úton a fejedelmi koporsó kíséretét adták. így vonultak be Kolozsvárra is. „Kolozsvárott már összegyülekezett a kis ország főnemessége és nemessége, kikkel együtt Rákóczi fejedelem a város határkövéig elébe ment a holttestnek. Velők jött egy nagy csapat városi nép, ifjak és vének, továbbá papok és tanulók nagy száma, kik gyászdalokat énekeltek. Hirtelen a derült ég annyira megváltozott, hogy szerfölötti bő eső borította be a nedves földet iszapos és tiszta vízzel helyenként váltogatva és mindent gyászszínnel vont be, mintha csak az ég is a jó fejedelem temetését gyászolni és bánatos aczot mutatni látszanék." Ezt a jelenséget, melyet a néphagyományban esőcsodaként aposztrofáltak Lencz Géza február 17-ére helyezi. 506 Azonban egy Ipolyi Arnold által közölt levélből - melyet Marcus István a fuleki főkapitánynak írt - tudjuk, hogy Kolozsvárott a fejedelem testét három napig siratták 507 . így e jelenség pontos idejét február 16-ára kell tennünk, hiszen február 19-én hétfőn már újra szekérre tették a koporsót, hogy útnak induljanak Tordára. Ezt támasztja alá Segesvári Bálint krónikája is, melyben már szerepel a három napos ravatal említése is. így 17-én vitték „az holt testet szép czeremoniával, szép fekete hadakkal: lovagokkal, vi vén az nagy templomban szép három bársony zászlókkal." 508 Tehát ez az ún. esőcsoda 509 1607. február 16-án, vagyis pénteken történt, azon a napon, amikor a koporsót kísérő menet beérkezett a fejedelem hajdani születési helyére, Kolozsvárra. Idézi: LENCZ Géza 1907. 89. p. Február 19-ére már csak a végső búcsúztatás és az indulás maradt. Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. 1862. 169. p.; ide lásd még: JAKAB Elek 1888. II. köt. 451-452. p. „Kolozsvárra beérénk az fejedelem testével s az templomba bevivén az fejedelem testét, és ott volt Rákóczi Zsigmond is, kit annak előtte harmad nappal megesküdtettenek az erdélyiek, és volt harmadnapig az templomban, kit mind az harmadnapig oráltanak az feje fölött, miképen követte meg Magyarországot és Erdélyországot. Annak fölötte az egész várasi nép mind véne és ifja, mind az harmadnapig siratták és megszabadító fejedelemnek siratták onnan kiindulván az testvei, 3. egész hold hosszan az egész várasi nép siratván kisértették, és mind megszabadító fejedelmeknek siratták" Lásd: SZILÁGYI Sándor 1878. 651. p. ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. kötet. 169. p. Az esőcsoda transzcendens jelenségének részletes ismertetésére itt nem térünk ki, annak magyar előfordulásait, és európai párhuzamait bővebben lásd: SZEKERES Gyula 2004. 229-234. p.
