Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kátay elfogásáról, árulásáról és haláláról

Sylloge actorum publicorum, duae Celebris suo merítő pacificationis Viennensis anno 1606. initae, históriám, articulorum ejus sensum, et denique universam ejus constitutionem luculenter illustrant. Adjunguntur illis principis Stephani Botskay de Kis-Mária ultimae voluntatis seu testamenti tabulae; dictam etiam pacificationem Viennensem, & faciem illorum temporum illustrantes. Omnia nunc primum édita opera ac studio Victorini de Chorebo philohistoris. SINAI Miklós

444 e művében elsőként tette közzé magyar nyelven Bocskai István végrendeletét, melynek ismertetése után megemlékezik a fejedelem haláláról, annak körülményeiről, illetve Kátay kivégzéséről is: Sinai Miklós történeti feljegyzése (1790.) „Ezen Testamentum tételét Bocskay István Fejedelemnek egynehány napok múlva követté a' halála, melly lett 29dik Napján Decembernek 1606. Esztendőben, életének 50dik Esztendejében, nem hagyván maga után előbb megh hóltt Feleségétől Hagymási Katalin Aszszonytól is semmi gyermekeket. Mi okbul származott ezen, úgy láttzik, idő előtt való halála a' Fejedelemnek az kérdésben vevődött elejitől fogva. Istvánfi Miklós Vr Históriájában azt irja, hogy vizi betegségben hólt meg, de azt sem tagadja, hógy mások, még pedig majd közönségeisen, azt nem tartották volna, hogy Kátai Mihály Romai Hitre által mentt Cancelláriussa méreggel étette volna meg, akkor mikor már a' Bétsi Békesség kötés majd vége felé járna.

445 A' miuthogy Kátai Mihály mindnyárt akkor még a' Fejedelem életében meg fogattatott és vasra tétettetvén törvényessen inquiráltak ellene. E' szerént halála után a' Fejedelemnek 18. Napján Januariusnak 1607. Esztendőben, minek előtte a' Fejedelem hóltt teste el kisértetnék Gyula Fej érvárra, Katái Mihály az Felsőbbeknek Végzéséből a' tömlöczböl ki hozattatott, és a Kassaipiaczon a' Város kuttyánál, a' Hayduk által diribrul darabra vagdaltatott, és aprittatott."

446 Sinai Miklós 1730-ban született Hajdúbagoson. Tanulmányait 1746-tól Debrecenben végezte, majd 1755 őszétől fogva a bécsi, oxfordi és gröningeni egyetemek hallgatója. Bővebben lásd: SziNNYEl József 1908. XII. köt. 1124-1127. p. Ide lásd: ISTVÁNFFY Históriája L. XXXIV. 842. p. Editionis Coloniensis Anni 1623. és ZAVODSZKI György Diario in Apparatu ad Históriám Hungáriáé Matthrae Behl. 364. p. SINAI Miklós 1790. 79-80. p.