Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Kátay elfogásáról, árulásáról és haláláról
nagymértékben függ a benne résztvevő személyek kilététől! Ennek ellenére a kutatók sajnálatos módon kevés figyelmet szenteltek eme históriában említett kulcsfigurának, és szerepének. Mondhatjuk, fenntartás nélkül elfogadták a Szepsi Laczkó históriájában megnevezett személyt, de hogy ki volt ez az egyén - ha létezett egyáltalán -, azt már csak kevesen feszegetik. NAGY László is csak az említés szintjén szól Gymes Ferenc alakjáról, mint írja: „A gyilkosság gyakorlati kivitelezését irányító Gymes Ferenc különben eltűnt. Neve nem fordul elő egyetlen későbbi forrásban. További sorsa ismeretlen ..." 433 - s a mondat befejezetlen marad. De tegyük teljessé ezen befejezetlen mondatot: „További sorsa ismeretlen" ... csakúgy, mint korábbi szerepe! Felvetődik a kérdés: A történeti források szerint semmit sem tudunk az egyetlen győzelemmel végződött szabadságharcunk vezérének, Bocskai István „gyilkosának" a megbüntetőjéről? Vagy abban kell-e keresnünk ezen anomália okát, hogy a kutatók mindig csak ugyanazon, közismert forrást használják? Pedig a történeti források tudnak egy olyan, mondhatni méltatlanul „elfeledett" historikusról is - Hídvégi Mikó Ferencről -, aki Szepsi Laczkóval ellentétben egy másik személyről véli tudni, hogy ő volt Kátay Mihály kivégzője. Hídvégi Mikó Ferencz históriája (1594-1613) A Hídvégi Mikó Ferenc által megnevezett személy neve már a történészek körében sem ismeretlen, hiszen ő volt Bocskai István testőrségének kapitánya, nevezetesen Széchy György: „Mikoron immár sok fáradsági után a békeségnek jó exitusával Bocskai Erdélybe jőni készülne, nem akará Isten, hogy békeséges fejedelemségében dominálhasson: élete elvégződék 26-dik Decebrise virradólag Kassán. ím az Istennek csudálatosuk az ő dolgai: mert ő tanácsa vala kiváltképen ama régi nagy uraknak ártatlan törvéntelen halála. Nem szállhata vénséggel koporsójába, életének jobb korában hala meg; ki, mondotta per veneficas artes, ki, per toxicum; igaz-e, nem-e? Istennél az ítélet. Elég az, mihelyt megholt, Kátai Mihályt cancellariusát, ki megfogatott vala ezen suspiciókért, azt ottan a kassai piaczon diribról-darabra aprították, vagdalták, hogy ő lött volna oka halálának. Ebben fő volt NAGY László 1985. 136. p.
