Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kátay elfogásáról, árulásáról és haláláról

is indító alapja volt a hagyomány kialakulásának, de kétség kívül a korszak legbővebb és legrészletesebb históriája. így az idők során alkalmassá vált arra, hogy abból - hozzátéve vagy éppen elvéve - nemcsak a nép, de az utána következő historikusok is merítsenek. Históriájának részletes ismertetése azért is fontos számunkra, mert igen jól mutatja a későbbi korokban létrejött mondai hagyomány fejlődését vagy éppen visszafejlődését. KÁTHAY ELFOGÁSÁRÓL, ÁRULÁSÁRÓL ÉS HALÁLÁRÓL Szepsi Laczkó Mété krónikája „1606. die ... - decembr. midőn lassan bizonyosan és nyilván kitudódék, hogy Kátai Mihály megétette méreggel a fejedelmet, a tanács urak közül a fejedelem némelyeket béhiva, és a dolgot consiliumra bocsátá, mit kellessék cselekedni? In intimo consilio azt találák: hogy mint áruló gyilkost meg kelljen fogni, és várakozásban kell lenni, mire megyén a dolog. E tanács után, egy éjszaka hirtelen mind felhívták az urakat a tanácsházra. Midőn az urak felgyülekeztenek volna, égő szövétnekökkel mindnyájan benn voltának és nem tudák mi dolog volna. Azonban Kellemesi Mihály, a fejedelemnek egyik intimus consiliariusa szövétnekkel közikben mené és monda: „Urak! azt kérdem nagyságtoktul, mit érdemelne az az ember, a ki az égen való fényes napot, melyet az Isten azért teremtett, hogy az egész földet világosítsa, és a teremtett állatokat melegítő erejével nevekedésökben gyarapítsa és vidámítsa, az égből alá lopná, és világosító erejében megrontván, setétségre változtatná?" Az urak azt felelék: „Mivel mind ez világnak kárt tenne az olyan ember, igen szörnyű nagy büntetést érdemelne." Monda ismég Kellemesi Mihály: „Hát az olyan ember mit érdemlene, a ki jól tött urát, kegyelmes fejedelmét, ki az egész országot a hatalmas ellenségtől Isten kegyelméből megszabadította, az Isten anyaszentegyházát megoltalmazta, az országot és a magyar nemzetet régi szabadságára juttatta mint édes atya, halálos méreggel megéteti és elveszti?" Az urak felelének: „Az is hasonló szörnyű büntetést érdemel, mert egész ország ellen vétett." Mondának az urak: „Kicsoda az az ember?" Felele Kellemesi: „Kátai Mihály az, a ki azt cselekedte." Az urak mondának: „Bizony tehát méltó a büntetésre. Azért fogják mint árulót és vigyék fogságra." Ezután megfogták Kátait ugyan ott és fogságra vivék."

422 ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK 1855-62. III. k. 97-98. p.