Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

Ennyi kitérő után térjünk vissza arra, hogy milyen adatok összecsengése nyomán kerülhetett be Kismarja hagyományába a fejedelem ottani születése. Egyik, és nyilvánvalóan meghatározó erővel bíró utalás lehet a hagyomány kialakulására, a Kismarja számára 1606. szeptember 22-én, Kassán keltezett kiváltságlevél „kedves szülőföldünkről" szóló részlete. Ez a következőképpen emlékezik meg a településről: „...illenék e megfeledkeznünk arról a helyről, arról a mi igen kedves szülőföldünkről, közelebbről a Bihar vármegyében fekvő, általánosan Kis Mariának nevezett (községről), amelyről a mi eleink, ükapáink, nagyapáink, ősapáink, eredetüket onnan véve, magukat nevezték és neveztették s ahol a mennyei hazába való megtérésük után testüket elföldeltetni, csendes nyugvásra eltemettetni, sírboltokat és síremlékeket emelni kívánták? ..."

,0 Ezen fentebbi sorokban azonban csak az elődökről esik szó, kik eredetüket e településről számították, azonban egyetlen egy része sem utal arra, hogy maga a fejedelem itt született volna. Az azonban nyilvánvaló, hogy a fejedelem - ősei révén - egyfajta érzelmi többlettel bírt a falu iránt. A fejedelem Kismarjához való hozzáállását természetszerűleg erősíthette, sőt bizton mondhatjuk, hogy erősítette is, az a tény, hogy szülei megszabadulván a kolozsvári kényszerű rabságból - a későbbiekben valóban Kismarján éltek. Azonban arról, hogy Bocskai István is itt Kismarján élhette meg eszmélő ifjúságát, nem bírunk adattal. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy neveltetésének időszakában - az ekkor már tíz éves Bocskai István együtt tanult és nevelkedett Nádasdy FerencceV\ akinek anyja Kanizsay Orsolya 1567-ben Bocskai György házában „fogadott tanulószobát."

12 így valójában Bocskai István csak bimbózó gyermekkorát tölthette Kismarján, hiszen mint azt fentebb láttuk, az elkövetkezendő éveket a kismarjai szülői - és nem születési - háztól már távol töltötte.

13 A kiváltságlevél - az eredeti fogalmazvány alapján készített - kritikai (latin és magyar nyelvű) közlését lásd: VARGA Gyula 2004. 496-506. p. 11 Lásd: TAKÁTS Sándor 1922. 50-56. p. 12 Ide lásd: NAGY László 2000. 15-16. p. 13 Itt kell szólnunk NAGY László azon téves adatáról, mely némi bizonytalanságra is okot adhat, ugyanis két, össze nem egyeztethető időponttal szolgál Bocskai neveltetésének idejéből. Mint mondja: „A komolyabb ismeretszerzésre akkor kerülhetett sor, amikor 1569-ben tizenhét esztendősen (?) bekerült I. Miksa császár és magyar-horvát király nemesi ifjai, vagy más néven udvari testőrei közé." [Az idézetben szereplő kiemelés (?) tőlem.] Nagy László ezen adata revízióra szorul, hiszen Bocskai István 1569-ben még csak 12 éves. Lásd: NAGY László 2000. 19. p.