Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Bocskainak háromszor is halálhírét keltik

Kátay ekkor szállította a fejedelem családi kincseit annak szentjóbi várából egy nagyobb erősségbe, Kővárba,

348 de a júliust és az augusztust már biztosan a fejedelem közelében töltötte.

349 Ezen egybeesések ismét csak a történeti találgatások sorát gyarapítanák, miszerint azt állíthatnánk, hogy Kátay azt követően, hogy Bocskait méreggel étette meg - még május végén -, jobbnak látta, ha a méreg hatását már nem várja be a fejedelem tartózkodási helyén, gondolva, hogy így személye nem kerülhet a találgatások célpontjába. Ugyanakkor arra a következtetésre is juthatnánk, hogy éppen ezt az egy hónapot használták ki politikai ellenfelei

350 arra, hogy személyét beszennyezzék a fejedelem és tanácsnokai előtt. Sőt azt is mondhatnánk, hogy Bocskai közvetlenül Illésházy távozása után lett rosszul, mint azt a fentebbi levélrészletből egyértelműen kiderül. Azonban ezen találgatások mindegyike csak is személyes fikciókra épülhetnek, hiszen hiteles adatokkal nem rendelkezünk egyik állítás bizonyítására, avagy cáfolatára. így térjünk vissza a „szállongó mendemondákhoz" avagy a néphagyománybeli alapokhoz, melyek bizonyos mértékben beépültek nemcsak a nép történeti tudatába, de a korszak történetíró historikusainak visszaemlékezéseibe is. Kétféle álláspont alakult ki, pro- és kontra a Bocskai halálát kiváltó ok, vagy okok mellett. Az egyik szerint a fejedelem halálát ún. vízibetegség, míg a másik szerint, pedig egyértelműen mérgezés okozta. Mindenki elfogadottnak véli a két álláspontot, vagy a vízibetegség, vagy a mérgezés mellett teszi le a voksát. Azonban ezen utóbbinál - a mérgezés tekintetében - senkinek sem merült fel a lehetséges mérgezés tényleges elkövetőjének kilétéről polemizálni, azt mindenki egyértelműen Kátay tevékenységének tulajdonította. Jelen esetünkben nem tisztünk a két „igazság" között (mellett) lándzsát törni, azonban a népmondai elemek megemlítését sem kerülhetjük meg. így nem mellőzhetjük egyik álláspontot sem! Nem tehetjük meg, hogy az egyiket a másik elé helyezzük - jelesen a néphagyománybeli elemeket Lásd: NAGY László 1985. 126. p. Ekkor aktív részese volt a békekezdeményezésről folyó tárgyalásoknak, illetve augusztusban ellenjegyezte a Bocskai által megerősített június 23-i bécsi béke egyezményt. Ide lásd: NAGY László 1985. 126. p. Nagy László éppen Illésházyt nevezi meg, mint a Kátai elleni vád és a későbbi „politikai gyilkosság" kitervelőjét. Lásd: NAGY László 1985. 127. p.