Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Bocskai szabadságharcához kapcsolódó névmagyarázó mondákról

BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁHOZ KAPCSOLÓDÓ NÉVMAGYARÁZÓ MONDÁKRÓL Bocskai szabadságharcának a néphagyományban meglévő említéseinél természetesen nem hanyagolhatjuk el a környező településeken fennmaradt kisebb mondákat sem, s bár ezek tartalmukban nem mérhetők az előbbiekkel, de mégis jelentős adalékkal szolgálnak egy-egy település hagyományához, és Bocskai küzdelmeinek emlékének megőrzéséhez. Ezen alábbi mondatöredékek főként földrajzi helynevek magyarázataként szolgálnak. Ilyen névmagyarázó mondákat gyűjtött egy csoportba FERENCZI Imre Pesty Frigyes helynévtára alapján.

270 A diószegi Nyúzó völgy: A „Szomszéd Álmosd községiül északnak neveztetik onnan, mert Ferdinánd császár idejében Gróf Castaldó, az általa vezényelt Zsoldos katonái Diószeg és Álmosd között láp mellett megtelepedvén, a Diószegiek reájuk ütöttek, és lovastól fegyverestől a lápnak szorítván, részint a lápba fulladtak, részint majd egy lábig lekonczoltak, ezen fegyverténytől a hely nyúzó völgynek neveztetik. Szántóföld most. A kokadi néphagyomány egy, a település határához tartozó Német-gát elnevezésről tesz említést, melynek eredetét a lakosok azzal magyarázzák, hogy itt csaptak öszsze Bocskai hadai és a császáriak, melynek során a németek közül olyan sokan estek áldozatul, hogy a holttestekből egy egész gát keletkezett. Pelbárthida és Hencida vonatkozásában ezek a hagyományok szorosan összefonódtak a település nevével: ,,A' község nép monda szerént az 1600-ik év táján történt villongások alakalmávaí egy Pelbárt nevű jeles hadvezér nyerte, vagy foglalta el s az időbe a' Beretyó folyamon egy nagy vámhid volt, hihetőleg a' község innen nyerte jelenlegi nevét - de hagyomány vagy okirat ezt sem tudja megfejteni, mivel a község levél tárában ez adatra vonatkozólag semmi sem találtatik." Ugyanakkor Hencida nevéről a következők jegyeztettek fel: „A község nevének eredetéről biztos tudomás nincs, állítólag midőn a zsoldos Henczek a szomszéd Nagy Kereki és Hencziz közt harcoltak, a község alatt a Berettyón hidat vertek átvonulás végett, s így aztán a henczek által vert hídtól vette volna a község elnevezését, henczek hidja - Henczida, de ez csak gyanításon alapul, biztos adat rá nincs." Ezzel hasonlatos egy szentpéterszegi adat, miszerint: „A község határában: Henczhalma, egy domb hol állítólag a török világban egy Hencz nevű osztrák főtiszt esvén el, oda temettetett." FERENCZI Imre 1962. 223. p.