Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Perzsi halma vagy Perzse nyilasa?

hogy a hajdú és kopj ás sereg a mi hűségünkre tért, s kevéssel azután a császárnak nagyságos Petz Keresztény János fővezérlete alatti legfelkészültebb seregeit egyesült erővel teljesen megsemmisítettük, magát a fővezért is fogságunkba ejtvén. ..."

251 PERZSI HALMA VAGY PERZSE NYILASA? A Bocskai-szabadságharchoz fűződő küzdelmek előzményeként számon tartott első harci cselekmény Kereki várának megvédelmezése volt. Ezzel az eseménnyel áll szoros kapcsolatban, a néphagyományban csak Perzsi halma, vagy Perzse nyilasa névvel jegyzett népmondai hagyomány. A néphagyomány azonban megosztott ezen mondák szempontjából, és ez a megosztottság is több irányú! A kétféle mondai hagyomány élesen elkülöníthető egymástól, ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy a kétpólusú hagyomány békésen megfér (fért) egymás mellett. A mondai eltérésben a legkisebb ellentétet éppen a földrajzi behatárolásában találjuk, hiszen míg a mondai csoportok egyik változata egy halomhoz köti az eseményeket, addig a másik az e halom közelében folyó (folyt) „Ér" nevéhez kapcsolja a megtörtént eseményeket. A két földrajzi hely egyébként megközelítőleg azonos távolságban fekszik (feküdt)

252 Kereki várától.

253 Ennek megfelelően a mondai hagyomány is két variánsról, és kétféle végkifejletről vall, attól függően melyiket választotta a monda alapjaként. Az a mondai változat, amely a halomhoz köti a történéseket, az a hajdúk megsegítéséért életét feláldozó leányzó halálának helyszínét is a halomhoz, a dombhoz köti, míg a lapályos, vízfolyásos helyet megnevező hagyomány természetszerűleg az érhez. Azonban, a mondában szerepet kapó leány halálának minősége is a szerint változik meg, hogy a mondai történésben hol érte el végzete. Azon variánsok, melyek a vízjárta helyeket nevezik meg, ott az erőszakos halál okaként a vízbefojtást említik, míg az esemény helyeként a dombot megnevező hagyományban Jekaszabolás" a halált kiváltó ok. így a domb, vagy halom csak másodlagosan bír helymeghatározó szereppel, ugyanis a halmot a monda szerint csak az események megtörténte után - a hősként viselkedő leány örök emlékezetének jeléül - emelték a hajdúk. 251 SZENDREY István 1971. 51. p. 252 Itt utalni kívántunk a ma már megváltozott vízrajzi viszonyokra. 253 Ennek bizonyítására a Gyalókay Jenő által összeállított, a korabeli területről közölt földrajzi vázrajz az irányadó. Lásd: GYALÓKAY Jenő 1928. 269. p.