Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kereki vár megvívásának emlékezete

helyet hol a német tábornak még egyszer összeszedett népe tönkre veretett."

246 A fentebbi monda történeti alapjaként kell tekintenünk azon eseményekre, mely a mondai hagyománynak is tápláló eleme lehetett. így utalnunk kell arra a levélre is, mely ürügyet szolgáltatott a császári tanácsnak arra, hogy Bocskait lázadónak nyilvánítsa, s várai megtámadására és elfoglalására hadakat küldjön. Személyét pedig, élve vagy halva a császár kezébe szolgáltassa. Nagykereki vára a XVII. században (Fantázia rajz Gyalókai Jenő nyomán) A mondai alapnak a török oltalom alatt lévő bujdosók azon levelét kell tekintenünk, amelyben Bocskait kérték fel vezérüknek: „Nézze a szegény elveszett Erdélyországot, mindnyájunk közös hazáját s hires fejedelmek tápláló és védelmező földét idegenek által egészen elnyomatni ne engedje. Kevés már ott a magyarok száma, akik a veszedelemből fennmaradtak és saját hazájukban hontalanok s idegen földön bujdosnak. Kérve kérik őt, hogy ha valaha, most jöjjön hazája segítségére. Szabadítsa fel elnyomott nemzetét. Az egész ország gyászban van, sírva panaszkodik, hogy Isten is „A Bocskai-féle felkelésről Biharban ez a hagyomány, ilyen formán beszélt arról élőszóval Debrecen jó nevü tanára Péczeli József." - mondja OSVÁTH Pál 1996. 65-66. p. illetve lásd még: Szilágyi Lajos, Bihar c. lap 1863. 19. sz.