Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Historiás énekek Bocskai Istvánról

331. Christus mondgja az eüangeljumban, Vetkezni az szent lelek Sem ez világban sem az mas világ­ban, Meg nem bocattatik az boldogság­ban. 332. Mert azt mondgja első lesek hol Vgj eskesse ha 333. Tüdüan azzert az kj az bünr Az szent lelek elsőben jele Ha nem fogadod dolgod nem Testben leiekben vesedelme 334. Sok szent jrras olüassokat az ördög, El cabitot batoritot az ordog, Vrasegert el hitetet az ordog, Mostis sokak kornül forgódik ázzon ordog. 335. Ezzen közben bekeseget jartattja, Nemet casar torok casarhoz külde, Cobor Mihalj es Kekedj Gorg vala, Jo üalassal casartül juttek vala. 336. Kataj vrünkat ebedre hiüa, Hogj mar oromeben vigan tartana, Jstennek jttiletit nem gondola, El végezet sandekiat jndithatna. 337. Ezzek vttan betegeskedni kezde, Nem sokara lün meg nehezülesse, Kj jelenek Katajnal meg ötte, Jgekezik tobbj se kerülhesse. 338. Jsten az ki igaz lato mindenben, Nem engede hogj ez műinek semmi­ben, Töb dolgokes jelenének ezzenben, Vasban verek Katáit ezzen közben. 339. Halálának ellőtte let dolgokat, Bessellem vrraknak w halálokat, Melj hamar vttannok Ki ada nekünk somo 340. Az Jstennek bolceseges Titkajt vh nekj Öt vr fjat mellöle Vrünk sem kesék vtta 341. Halála történek jámbor vraknak Jo emlékezetű Batorj Istvánnak Cakj Jstűannak, Giulafj Lászlónak, Derefj Miklósnak jámbor 342. Hünadi megj holt vala Egj támadót vala Tec hogj le esset volna, Hunyadi nagj hamar megj hala. 343. Matias w magzattja vala Ezzer négyszáz és kilencüenben vala, Nagj ges vilagbül ki műit vala Ha égjek köüettek vala 344. Söld p Beeben megj holt vala Orosl megj holtak vala Nagj ges karacon napian vala Halála előtt ezzek lőttének vala. 345. Ha az wr Isten vt eltette volna, Az határt Gorog ossagra vette volna, Az pogansagj igj ki nem teriet volna, Mi aztis el véstük mj tüle marat vala. 346. Ferdinand casar felöle azt monta, Vagj w soha ne születtetet volna, Az vagj soha halála ne let volna, El végezet dolog hogj mind megj kelj halnia. 347. Sok jambortül hallottam es wgj irrom, Vrünk halála ellöt mj let azt mon­dom, Karacon estjn kakük szolt azt hallom, Kassán ceresnie fa virágzót ertöm. 348. Telünk hozzája igen meleg vala, Az j egj rakás sokaktül el műit vala, Vrünk imar nagj betegségben vala, Kibül elletet nem remeilik vala. 349. Vdüar gond viselő Secj Görgj vala, Eiel napal mind körnülötte vala,

Next

/
Oldalképek
Tartalom