Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)

A Fiáth család felemelkedése – birtokszerzések és birtokok elvesztése a 15–17. században

Régi magyar családok 12. azonban azt mondják, hogy az erre vonatkozó levelek és írásos bizonyítékok, melyek a birtokrészeket illetik és érintik, valahogyan elvesztek és megsemmisültek, továbbá a teljes királyi jogot, amennyiben az e birtokrészeken fennállna, avagy bármilyen okból, úton, módon és indokból érintené a mi adományozásunkat, annak összes hasznával és tarto­zékaival, tudniillik müveit és műveletlen szántóföldjeivel, rétjeivel, legelőivel, mezőivel, kaszálóival, erdőivel, berkeivel, hegyeivel, völgyeivel, szőlőivel, szőlőhegyeivel, vizeivel, folyóival, halastavaival, halászóhelyeivel, vízfolyásaival, malmaival és általában ezen helyek teljes hasznával és tartozékaival, bármilyen néven is nevezzék őket, amelyek e birtokrészekhez tartoznak és a hozzájuk kapcsolódó királyi jogot, amely jog szerint és régtől fogva megilleti őket, saját valódi határpontjaik és ősi határaik alatt, az említett Fiát Lajosnak, Lászlónak, Ferencnek, Jakabnak és Miklósnak, örököseiknek és összes utódaiknak teljes és valódi hatalmunknál fogva új adományozás címén átadtuk, oda­ajándékoztuk és átruháztuk, sőt átadjuk, odaajándékozzuk és átruházzuk örökös jog­gal, visszavonhatatlanul, hogy azokat megtartsák és birtokolják másnak sérelme nélkül jelen levelünk ereje és tanúsága által, melyet mi kiváltság levél formájában szerkeszttet­­tünk meg annak megfelelően, ahogyan azt nekünk személyesen előadták. Kiadatott Beszterce városában, december hó 26. napján, az Úr 1576. esztendejében. Ugyanabban az évben Gámán Annának atyai jószágaira Kalova, Obresia, Vercserova, Varciorva, Rauma, Glomboka és Mái Szörény megye karánsebesi kerüle­tében fekvő, továbbá a Hunyad megyei Benczenes helységekben lévő, és atyai örökség­ként reá jutó birtokrészekre Báthori Kristóf fejedelem új adományt adott, de Gámán Miklós ellentmondott a beiktatásnak, és 1580. évben pörbe keveredett Fiáth Lajossal, Gámán Anna férjével. Végre 1584. évben egyezségre léptek, de Benczenes falubeli részre csak 1588-ban a gyulafehérvári káptalan előtt egyeztek meg. A pereskedést le­záró egyezség folytán az említett birtokrészek Fiáth Lajos és Gámán Anna gyermekei - Borbála, Gábor, Zsigmond és János - tulajdonába kerültek.28 28 Nagy Iván: im. harmadik kötet, 169. oldal 29 Pesty Frigyes: 2. kötet, 228. oldal Az adományok sorába tartozik I. Rákóczy György fejedelem 1633-ban tett ren­delkezése, amellyel követte Báthory Zsigmond által divatba hozott gyakorlatot, hogy tudniillik az érdemek jutalmazására az adómentességet is felvette. Az említett évben a fejedelem Fiáth Zsigmond harminczados, Fiáth Miklós és János, valamint Kricsovai János házait, szőlőit, és földjeit Karánsebesben, és Szörény megyében bárhol fekvő birtokait minden rendes és rendkívüli adó, vám-illeték, tized és kilenczed fizetése alól, a kamarai nyereség, a megszállás terhe, a jobbágyi és polgári szolgálmányok alól örök időkre felmentette, és e kedvezményt az örökösökre is kiterjesztette.29 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom