Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
A Fiáth család felemelkedése – birtokszerzések és birtokok elvesztése a 15–17. században
Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története birtokolják korábban kibocsátott új adományozásunk címén, amennyiben nem lesz ellentmondás. Ha pedig lennének ellentmondók, idézze azokat László, Lajos és Jakab ellenében személyes jelenlétünk elé a megfelelő határidőig, hogy ellentmondásuk okát előadhassák. E bevezetés és beiktatás után az ellentmondók és beidézettek - ha lennének ilyenek -, továbbá a beiktatáson jelenlévő szomszédok és határosok neveit és a személyes jelenlétünket érintő kijelölt határidőt híven írjátok meg nekünk. Kelt Budán, Szent Tamás vértanú ünnepén, az Úr 1468. évében, királyságunk tizenegyedik, megkoronázásunk ötödik esztendejében. kz adományozó és a birtokba iktatási oklevelekben szereplő falvak neveit Nagy Iván Magyarország családai... című művében a következőképpen írta: Goliecz, Badurencz, Miraya, Petropnicza, Bokosthicza, Valisvara és Chernecz.18 18 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Harmadik kötet, Pest, 1858. 167. oldal. 19 Vingárti Geréb Péter Mátyás király édes unokatestvére, anyja Szilágyi Zsófia, a király anyjának testvére. 1478-1479 között erdélyi vajda, majd 1499-től 1503-ban bekövetkezett haláláig nádor volt. 20 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 2. kötet 43-44. oldalak és 83. oldal, 91. oldal, 98. oldal 21 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Harmadik kötet, Pest, 1858. 167. oldal Az itt idézett három, és több más oklevél alapján rajzolható meg a Fiáth család 15. században élt tagjainak családfája, melynek első ismert őse Eörményesi Mihály. Fiai közül Ferenc már 1440-ben saját pecsétjével oklevelet hitelesített, tehát felnőtt, legalább a húszas-harmincas éveiben járó férfiú lehetett. Az adománylevél szerint Mátyás király 1468-ban olyan falvak tulajdonjogában erősítette meg az adományozottakat „amelyeket őseik régtől fogva birtokukban tartottak”, vagyis legalább kéthárom generáció óta a család tulajdonában voltak. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy Eörményesi Mihály a 14. században, Anjou Nagy Lajos király (1342-1382), vagy leánya, Mária Királyné (1382-1395), de legkésőbb Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) uralkodása alatt született és már az ő ősei is vagyonos, nemes emberek voltak. A Fiáth birtokok a 15. század végén és a következő évszázadban is tovább gyarapodtak. Vingárti Geréb Péter19 ajánlására eörményesi Fiáth László hű szolgálataiért Mátyás király 1480. szeptember 3-án kelt adománylevéllel neki, testvérének Lajosnak és unokatestvérüknek Macskásy Jánosnak adományozta a Macskásy Imre magvaszakadtával a királyra szállt és a sebesi kerületben fekvő Jász, Mészfalu, Cherenyes és Kéregh falvakat.20 Pesty Frigyes átiratában az oklevélben „Ladislao fyath, et per cum Lodouico fratri eiusdem carnali ac Johanni de Machkas patrueli eiusdem” áll, aki a „patruelis”-t unokatestvérnek, Nagy Iván pedig Macskási Jánost a Fiáth testvérek, László és Lajos, nagybátyjának értelmezte.21 15
