Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
A jeszeniczei Jankovich család címeres nemeslevele
Régi magyar családok 10. István erdélyi, Kis-sennyei Sennyi István veszprémi, Balogh Miklós váci, Fényessy György Csanádi, Széchenyi Pál fráter pécsi, Lányi Ferenc választott szerémi, Kapuun Godefride választott szendrői, Péterffy András választott növi, Csikuliny Ferenc választott skopjei, Homonnay Drugeth Bálint gróf korbavai, Mikulich András timini a scradoni püspöki székhely betöltetlensége miatt, Plumbeus Miklós fráter boszniai, Haskó Jakab választott rozsnyói és Dimitrij Hyacinthus zenggi és modrusi püspökök Isten kegyelméből áldásosán kormányzó egyháztartományi atyák alatt. Továbbá tekintetes és nagyságos galántai Eszterházy Pál gróf fraknó örökös ura, aranygyapjas lovag, említett Magyar Királyságunk nádora, trakostyáni Draskovich Miklós gróf királyi országbírónk, monyorókeréki Erdődy Miklós gróf az említett Dalmácia, Horvátország, Szlavónai bánja, a hasonlóképpen monyorókeréki Erdődy Imre gróf tárnokmester, Zrínyi Ádám gróf királyi főlovászmester, a szintén monyorókeréki Erdődy György gróf főkamarásmester, Zichy István gróf főajtónálló, Illésházy György gróf főétekmester, Battyán Kristóf gróf főpohárnok, Draskovich János gróf királyi ítélőszékünk tisztségviselői Erdődy Pálffy János gróf pozsonyi ispán és sokan mások, akik ezen Magyar Királyságunk és annak megyéi méltóságait kezükben tartották és viselték. Kihirdetési záradék: Az Űr 1687. esztendejében, február 13-án Trencsény vármegyében, az ugyanazon napon és helyen tartott közgyűlésen a kegyes és legkegyelmesebb, legszentebb császári és királyi fenséges urunk által nemes Janko vies Miklós és általa felesége Rayszusy Zsuszanna, lánya Katalin és fivére András, valamint mindkét nembéli örököseik és leszármazottjaik részére kiadott és adományozott jelen nemesi címeres és kiváltságlevelet a fentebb említett Trencsény vármegye egybegyűlt színe előtt vitézlő Hrabovszky Zsigmond révén bemutatta, és ugyanott kihirdette és nyilvánossá tette, ugyanakkor ezen Jankovics Miklós és általa fentebb írt felesége, lánya és fivére, utódai és leszármazottai jelen nemesi kiváltságlevél hatályánál fogva a fentebb írt Trencsény vármegye igazi nemesei közé és jegyzőkönyvébe beíratik és befogadtatik. Történt a fentebb írt napon és helyen. Benyovszky Imre Trencsény vármegye esküdtje.45 45 Az oklevelet átírta és magyarra fordította dr. Szabadi István levéltár-igazgató, Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium Levéltára. A címeres nemeslevelet tehát I. Lipót király 1686. augusztus 4-én adta az érdemeket pontosan meg nem jelölve Jankovics Miklósnak n hűségét és hű szolgálatait, melyeket elsősorban az említett Magyarországunk Szent Koronája, azonkívül felségünk iránt különféle helyeken és időpontokban, és úgy, ahogy a szükség kívánta kimutatott és megtett...” Fontos megjegyezni, hogy az oklevél szövege szerint „... őt, vagyis 26
