Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
Jankovich Béla (1865–1939) kultuszminiszter (10. genealógiai tábla)
A jeszeniczei Jankovich család története- aki tanárnő, és szintén magyar - szép házban élnek Pennsylvaniában. Házasságukból két leány született, Nikolett (1992), aki 2013-ban végzett a Temple Egyetemen angol irodalom szakon, és Sylvia (1996), aki még középiskolás. Harmadik fia, György (1967. szeptember 8.) fiatalon bekapcsolódott a magyar kulturális életbe. 1985-ben érettségizett, de már tíz éves korától tagja a Bihari Táncegyüttesnek, és ez a világ meghatározta további életét. Katonaság után az Operaház sajtosa volt, itt ismerkedett meg Zimányi Zsófiával, ki 1996-ban rábízta magán művészeti ügynökségét, a Pentatont, amit mára Európa-hírűvé fejlesztett. Kulturális menedzser diplomáját a Marosvásárhelyi Egyetemen szerezte. Fiatalon megnősült, 1988-ban elvette táncpartnerét, Musztrai Zsuzsannát, ebből a házasságból született András fia (1988), aki Olaszországban él. Második felesége Velich Rita, aki az Operaház jelmeztervezője. Házasságukból született Lia (1997) lányuk, aki a képzőművészeti középiskolán tanul. Jankovich Gabriella204 1977-től tíz évig egy kutató intézetben dolgozott mint műszaki rajzoló. 1988-tól 2006-ig a bátyja által alapított holland-magyar ipari elektronikát fejlesztő vállalat megbízott igazgatója volt. 1992-ben férjhez ment fiatalkori barátjához, Kasza Lászlóhoz (1933), akivel tíz szép évet töltött el 2002-ben bekövetkezett haláláig. 1975-ben bátyja segítségével egy nagyobb budai öröklakásba költözött szintén a XI. kerületbe, ahol ma is él, már egyedül, de mégsem magányosan. Kedveli az irodalmat, a színházat, az utazásokat és a kellemes összejöveteleket családi és baráti körben - tehát jól van, boldog és elégedett. Jankovich Józsefül 935. szeptember 23-án született, Kolozsvárott kezdte az elemi iskoláit, majd amikor édesapját 1942-ben Budapestre nevezték ki, ott folytatta tanulmányait. A közelgő front miatt 1944-ben - mivel a férje a fronton volt - Döry Ilona gyermekeivel Margitmajorba költözött. Ott mindhárom gyereket magántanító tanította. József203 1946-1947-ben a budapesti ciszterciekhez járt, majd amikor az egyházi iskolákat bezárták, visszaköltözött Rácalmásra, és a szomszédos Galambos puszta iskoláját látogatta. A család teljes vagyonának 1949-ben történt elkobzása után a Rákosi korszakban is működő féltucatnyi egyházi iskola közül a Szentendrén lévő Ferences-rendi iskola tanulója lett, ahol kitűnő eredménnyel érettségizett. Szeretett volna gépészmérnök lenni, azonban származása miatt nem vették fel a budapesti műszaki egyetemre. Már diákkorában, 16-17 évesen rendszeresen munkát vállalt, hogy a család megélhetését segítse. Volt éjjeliőr, szenesvagont rakott ki, majd 1954-től 1956-ig a Chinoin Gyárban helyezkedett el és dolgozott segédmunkásként. Többnyire éjszakai műszakot vállalt, mert arra 20% pótlékot fizettek. Még a gyári munka mellett is végzett különmunkákat, például télen hólapátolást, vagy három hónappal azután, hogy megszerezte a jogosítványt, már KRESZ-oktatást is vállalt, és rendszeresen vért is adott az azért járó vacsoráért. 1956-ban a keszthelyi agráregyetemre is felvételizett, de onnan is elutasították. Az 1956-os forradalom kitörékekor éppen a véradáskor kapott hepatitisz-fertőzés miatt kórházban volt. Október 25-én elhagyta a kórházat, Szentedrén jelentkezett a forradalmi egységnél. Felderítő feladatokkal bízták meg, azt kellett figyelnie, hogy 163
