Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
Jankovich VI. Miklós (1772–1846), műgyűjtő és ága (8. genealógiai tábla)
A jeszeniczei Jankovich család története Református Kollégium azonban Kazay 1015 forintnyi - a kollégiumnak fennálló - tartozása miatt a gyűjteményt bíróilag lefoglalta, s mivel a nagykorúságát VI. Miklós138 még nem érte el, s apja nem volt hajlandó fia szerződését megerősíteni, a későbbiekben - a kollégiumi adósságot messze felülmúló ajánlata révén is - csupán töredékét tudta megszerezni a gyűjteménynek. Jankovich VI. Miklós138 az 1790-es évek elején több évig Székesfehérváron, a vármegyénél gyakornokoskodott. Dallos Péter főispáni titkár írta egyik levelében Nádasdy Ferencnek, Fejér vármegye főispánjának, hogy „V Notarius Jankovich Uram a N. Vármegye Archívumát már egész szorgalmat ossággal excutiálja.. N23, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy kevéssé rendelkezett hivatalnoki ambíciókkal. A Kazay-féle gyűjtemény megvétele érdekében apjához írt levelében a következő sorok állnak: „... nekem nints nagyobb kintsem az időnél, ha eztet heába el tékozlom, mitsoda lelki ismerettel élhetem késő napjaimat. Tisztség, uraság nem kell, el enyész mint a füst, meg rontja az ember Charakterét, veszti lelki ismeretét...” A családi levelezésben olvasni lehet, hogy 1796-ban megpályázott egy Fejér megyei főjegyzői állást, amit aztán nem nyert el. A következő év elején VI. Miklós138 Székesfehérvárról Rácalmásra ment, amiről Hrabovszky András 1797. február 5-i levelében azt írja VI. Miklós138 apjának, hogy csütörtökön este, ígéretéhez híven megjött VI. Miklós138, pénteken kimentek a marhákhoz, délután a tölgyest járták be. Miklós138 szombaton utazott el Pestre. Kászonyi tanácsos könyvét kereste, de a levélíró (Hrabovszky) csak később találta meg, és utána küldte. A könyv - mint írta - már a könyvkereskedőknél sem található meg. VI. Miklósnak138 most jó kedve volt, nem szomorkodott „a mostani notariale változásán". Mint azt már a levélíró ősszel is megállapította, VI. Miklósnak138 a „törvényes állapotokra", hivatali vagy megyei tisztségre nincs nagy hajlandósága, ezért Hrabovszky azt javasolta, hogy a címzett (VI. Miklós138 apja) méltóztasson neki a Helytartótanácsnál legalább egy honorarius concipista, azaz fizetésnélküli fogalmazói állást szerezni. Akár lesz fizetése, akár nem, kiegészítést mindenképpen kell neki adni. A címzett magas állású jóakaróinál ezt elérheti, „hát telne kedve, ne legyen mindég gondolkozó.124 123 MNL OL P 507 Lev. N° 982. föl. 52/b. 124 MNL OL P 1287 A Jankovich család levéltára - H. Vegyes levelek 55-56. föl. Amikor IV. Miklós26 1797-ben meghalt, a nagykorúvá és önállóvá vált VI. Miklós138 székesfehérvári házukból előbb a család vidéki kúriájába, Rácalmásra költözött. Itt öccsével, Józseffel - a későbbi Fejér megyei alispánnal - az örökölt birtokok ügyeinek irányításába fogtak. A gazdálkodásra és birtokügyekre vonatkozó családi iratok alapján korszerű gazdálkodás folytattak. Ekkor átépíttette, kibővíttette négy szobával, valamint melléképületekkel Kund Ignác pesti kőműves építőmesterrel a rácalmási családi kúriát. Az építkezés kiterjedt a rácalmási kegyúri templom, valamint az iskola bővítésére is. A következő években - köszönhetően a Napóleoni háborúknak is - a gazdasági konjuktúra 30 ezer ezüstforintot jelentősen meghaladó éves jövedelmet biztosított a Jankovich családnak. 1801-ben a Fejér megyei Rácalmásról a Pest megyei 111
