Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
Jankovich Arisztid (1876–1952) és a frankhamisítási botrány
Régi magyar családok 10. 59. kép Jankovich Arisztid247 (1876-1952) díszegyenruhában A vesztes első világháború és az azt követő trianoni békeszerződés (1920. június 4.) után Magyarország politikai elitjének egy része annak revízióját tekintette elsődleges céljának. A sérelemért - amelyet Magyarország a békeszerződés értelmében elszenvedett - Franciaországot tekintették felelősnek. Egyes vélemények szerint magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A revízió propagálását hamis frank előállításával próbálták finanszírozni a katonatisztek, politikusok és közéleti személyiségek. A pénzhamisításnak a labilis gazdasági-pénzügyi állapot külön kedvezett. A trianoni szerződés felülvizsgálatának anyagi támogatása mellett gyengíteni kívánták a francia gazdaságot, befolyásolni a csehszlovák választásokat. A hamis frankokat - köszönhetően a rossz minőségnek - nem Franciaországban, hanem más nyugateurópai országokban, így Hollandiában, Olaszországban kívánták beváltani. A pénz hamisítása a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti Térképészeti Intézetben történt. A hamisításban a legmagasabb politikai és katonai körökbe tartozó személyek is érintettek voltak, mint például gróf Telek Pál, volt miniszterelnök. Kiemelt szerepet játszott Windischgrätz Lajos herceg, aki a 19-20. század fordulójának egyik kissé különc, kalandor figurája volt. „A frankhamisítás történetének vizsgálatakor előre kell bocsátani, hogy a pénzhamisítás a korban egyáltalán nem volt ritkaság - ám az illegális pénzkészítéshez szükséges technikai háttér miatt gyakoribbak voltak a kormányzati vagy politikai indíttatású bankógyártások. A nemzetközi közlönyként fungáló Marques caractéristiques nevű folyóirat 1924. szeptember 30. és 1926. április 22. között 192 hamisított pénz leírását közölte, emellett 77 hamisított csekk, részvény, kötvény stb. leírását, és hírt adott 53 pénzváltozásról. A francia hatóságok hamisított német márkát hoztak forgalomba a megszállt Ruhr-vidéken, s német személyek és szervezetek is kísérleteztek - bosszúként - hamis frank gyártásával” - írta Ablonczi Balázs a frankhamisításról szóló tanulmányában.112 A Budapesti Térképészeti Intézetben készült bankók meglehetősen 112 Ablonczy Balázs: A frankhamisítás - Hálók, személyek, döntések. In: Múltunk, 2008/1. 33. p. 100
