Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

A genealógiai táblák

65. kép A Szirmay Emléktársaság táblája a 66. kép Szirmay Antal a királyhelmeci főtéri vékei templomban (előtérben a szerző) szökőkút oszlopán Vékci birtokára vonult vissza, és nagy gondot fordított fiai nevelésére, s maga tanította őket. A francia háború idején sokat áldozott a hadseregre. Szolgálatai jutalmául Ferenc király előbb a Hétszemélyes Táblához nevezte ki bírónak, majd mivel ezt az állást egészségének romlása miatt nem tudta elfoglalni, 1809-ben a rádi birtokot adományozta neki. Gazdaságán és családján kívül csak a tudománynak élt, és műveinek javát is ekkor írta. König György életrajzírója írta utolsó éveiről: Élete végének nyugalmas lefolyását csak egy dolog keserítette: feleségével nem tudott megférni. A mily jól élt első feleségével, olyan rosszul élt másodikkal, mert ez kicsap ongásait - amit pedig Szirmay még vénebb korában is engedett magának - nem jó szemmel nézte. Szakításra okot az adott hogy Szirmayné egyszer Antal szekrényeit kinyitattá s elolvasta férje testamentumát. Régtől gyanította, hogy első feleségétől való fiának többet akar juttatni az örökségben mint a másodiknak, s gyanúja valóra vált. Antal a második fiú, olyan beteges volt, hogy házasságra nem is gondolhatott. Ez az Antal azonban igen jó indulatú ember lehetett: még ő volt az, aki anyját apjával kibékíteni igyekezett,