Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)
Genealógiai források
ifjabb Pál özvegyének a tulajdonában van. Nem sorolhatjuk a forrásként felhasznált művek közé e könyv írójának 2005-ben megjelent A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története című könyvében 124 található leszármazási táblákat. Abban a könyvben is részletesen cáfoltuk a Raák vitézelméletet, és a leszármazási táblákon szaggatott vonallal - azaz vitatott rokonságként - jelöltük Raak és a borsodi, illetve az ugocsai Szirmay ág kapcsolatát. Az ugocsai ág leszármazási táblái kritika nélkül a szakirodalomban található összeállítást tartalmazzák. Az Országos Széchenyi Könyvtár Plakát és kisnyomtatványtárában kb. 35. kép Szirmay családfa 1936. (magántulajdon) 800.000 darab halotti értesítő, azaz gyászjelentés található. A könyvtárban a Szirmay családra vonatkozó gyászjelentések egy kötegben tartalmazzák a borsodi, az ugocsai, sőt a névmagyarosítás révén szerzett Szirmay nevűek (akik szabálytalanul, de nem Szirmainak írták a nevüket) értesítőit is. A könyvünk szerzőjének több mint 200 darabos gyűjteménye van a Szirmay gyászjelentésekből, melynek 70 %-át a Széchényi Könyvtárból szerezte be (másolatban). A többi saját gyűjtése. Az ugocsai Szirmay családból 16 darab gyászjelentést sikerült összegyűjteni, 1839-ből származik az első, és 2006ból az utolsó darab. Ezek néha több segítséget jelentettek a genealógiai táblák öszszeállításánál, ellenőrzésénél, mint egy 1400-as évekből származó oklevél 125 . Nagyon sokat segítettek a beszélgetések az ugocsai Szirmay család ma is élő tagjaival, akik tudták pótolni azokat az 1900-as évekbeli adatokat, melyeket a fentebb sorolt források már nem tartalmaznak. A személyes, illetve telefon, levél, e-mail révén felvett kapcsolatok eredményeként a 49 élő ugocsai Szirmay egyéni 124 Szirmay Gábor: i. m.. 125 Pandula Attila: A genealógia ma. In.: Szabolcs-Szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XVII., Nyíregyháza, 2006. 211.p.