Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)
Az ugocsai Szirmayak és a vallás
126. kép A Szirma faluban lévő görög katolikus templom László 2g9 halála után fia, Bertalan 299 , Ugocsa vármegye alispánja foglalkozott a református gyülekezet dolgaival - amikor „pap nem jutván" - az úrvacsora rendszeres kiszolgáltatásától, a gazda nélkül maradt prédikátori javadalmi földek hasznosításától egészen a parókia kertjében termett szilva értékesítéséig. A templomot és a paplakot a Tisza sodorta el az 1845. évi árvíz alkalmával. Ez a csapás nem csupán egyszerű anyagi csapás volt. Ezzel véget ért az eklézsia több mint 300 esztendős önálló gyülekezeti élete is. A Szirmay Kalos család tagjai is eltávolodtak az egyháztól. Példa erre Pál 3u , aki főszolgabíróként elég tekintélyes közéleti pozíciót töltött be, de semmiféle egyházi tisztséget nem viselt, és templomba sem járt. Legutolsónak Szirmay Kalos Bertalan 334 földbirtokos és fia, Bertalan^ képviselte a szirmai református eklézsiát. Felsége és így leánya, Mária 337 is katolikus volt. 298 A fenti szövegrészt teljes egészben Szirmay Kalos Pál^ 3] munkájából: A Szirmai Nemes Református Eklézsia vázlatos története című, 1952-ben befejezett írásából állítottuk össze. Pál elkeseredett megjegyzésével (A Szirmay Kalos család tagjai eltávolodtak az egyháztól) nem érthetünk egyet. Bizonyítja az, hogy Pál 331 milyen nagy fontosságot tulajdonított annak hogy, összeállítását megírja. A sorok közül érződik mély vallásossága és egyháza iránti elkötelezett aggódása. Ebben a szellemben nevelte örökbefogadott fiát, Pált is, akinek élete igazolta a vallás iránti elkötelezettségét. Visszatérve Szirmához, jelenleg egy görög katolikus templom van a faluban. 298 Szirmay Kalos Pál: A Szirmai Nemes Református Eklézsia vázlatos története. Kézirat Budapest, 1952. 125. kép Szirmay Kalos Mária, !7 gyermekkori festménye a szirmai református templomról (Szirmay Kalos család levelesládájából)
