Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

Az ugocsai Szirmayak és a vallás

művész 2005-ben halt meg Kaposváron. Szirmay Endrének tíz verseskötete és egy naplóregénye jelent meg Kassától Kaposvárig címmel 2006-ban. 1998ban Pro Urbe kitüntetést kapott Kaposvár városától.

293 121. kép Szirmay Endre költő 2007. Az ugocsai Szirmayak és a vallás Az ugocsai Szirmay család és a vallás kapcsolatáról nem tesznek említést az 1400-tól 1700-ig terjedő időszakban született oklevelek. A családtagok között nem találunk lelkészt vagy egyházi tisztségviselőt. Az 1717. évi tatár betöréskor István

g9 és testvére, Ilona

90 a fertőalmási katolikus templomban keresett menedéket. Györgyről

93 és fiáról, Antalról is tudjuk, hogy katolikus vallásúak voltak. Antal

2ü8 vallásossága ellentmondásos volt. Műveiben rendszeresen támadta a papokat. Az 1790-91. évi országgyűlésen sokat foglalkozott egyházi kérdésekkel, erősen támadta a klérust. Ekkor írta a papságot erősen kritizáló Harmincz két okok című dolgozatát, melyet az alábbi idézettel fejezett be: Nem volt, nincsen s nem lesz oly szörnyű gonoszság, Melyet nem tett, tészen, s tehet a szent papság. Antal életrajzírója írta: Talán a legállandóbb vonás életében a katolikus papság, de különösen a jezsuiták elleni gyűlölet.

294 König ennek ellenére Antalt

208 igen vallásosnak tartotta. Példaként említette, hogy Antal

20S saját költségén javíttatta meg a vékei templomot, és azt is, hogy utolsó óráiban, miután meggyónt, áldozott és felvette az utolsó kenetet, saját maga mondta a pap helyett a könyörgő imát, ami csak vallási kötelességeit híven gyakorló emberről tételezhető fel.

295 A család Antaltól folytatódó ágára (VI-VII. tábla) vonatkozó gyászjelentésgyűjteményünkben (14 db) az 1839-től 1966-ig terjedő időszakban, kettő kivételével, az elhunyt Szirmayak római katolikus vallásúak voltak. Az 1894-ben elhunyt 293 Szirmay Endre szóbeli közlése. 2006. 294 König György: i. m. 51. p. 295 König György: uo. 52. p.