Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula
Az uralkodó és a nemzet megegyezését megelőző hetekben a függetlenségi politikusok közül Mocsáry Lajos támadta leghevesebben a kiegyezési törvényjavaslatot. Mocsáry a „Hon" című lapban megjelent cikkeiben az önálló állami élettel összeférhetetlennek minősítette a közös minisztériumok létrehozását, és 1848-as alapokon nyugvó perszonáluniót követelt Ausztria és Magyarország között. A küszöbön álló kiegyezést Mocsáry az abszolutizmus átmentésének tekintette. 176 Mocsáry Lajos cikkeire a Deák párt nevében Szapáry Gyula T4 válaszolt a „Hon" és a „Pesti Napló" hasábjain. Szapáry 74 határozottan tagadta Mocsáry állításait, de az ellenérvek részletes felsorakoztatása kimaradt a cikkeiből. Szapáry 74 a kiegyezési törvényjavaslat védelme helyett egyszerűen kinyilatkozta, hogy a kiegyezést előkészítő 15ös albizottság jelentése feletti további vitának nincs helye. Szerinte 1867 nem megszünteti, hanem felvirágoztatja alkotmányunkat és nemzeti önállóságunkat. Szapáry Gyula_ 4 a kiegyezés eredménye jellegét beismerte, de tagadta ezek káros következményeit, a függetlenség megnyirbálását és a centralizáció veszélyét. 177 Mocsáry Lajos szerint a Pragmatica Sanctio elve az osztrák-magyar kiegyezés tervezetében nem érvényesül. Nem két különálló társországról van szó, melynek közös az uralkodójuk, hanem egy egységes birodalomról. Szapáry 74 a Pesti Napló 1867. február 5-én megjelent számában Mocsáryval szemben a 15-ös bizottság javaslatára hivatkozott, mely leszögezi, hogy Magyarország alkotmányos önállósága sértetlenül fennmarad. Továbbá az államadósságok és a kereskedelem területén Magyarország jogilag különálló országként fog a többi nemzettel egyezkedni. Két nappal később pedig ugyanabban a lapban a közös delegációk intézményét vette védelmébe, melyeket előzetesen Mocsáry rendkívül hevesen támadott. Szapáry 176 Tóth Ede: Mocsáry élete és politikai pályakezdete (1826-1874) Budapest, 1967. 113.p. 177 Uo. 114-115.pp. 84. kép Ötszáz koronás államadóssági kötvény 1881-ből, Szapáry Gyula 74 pénzügyminiszter aláírásával
