Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula

Az elismerés korszakát egy ellenkező megítélésű periódus követte. A második világháború után még emlékét is igyekeztek kitörölni grófi származása, nagybirtokos volta és nem utolsósorban az 1870-es évek elején (Szapáry_

( belügyminisztersége idején) foganatosított intézkedések miatt, melyek közismerten a munkásmozgalom ellen irányultak. 1949-ben a szolnoki Szapáry utca a Ságvári Endre út elnevezést kapta.

161 Mint sok más neves politikus, Szapáry Gyula_

4 pályaképének megírásával is adós még a történettudomány. Életművének és csak részben megvalósult koncepcióinak, elképzeléseinek ismertetése vaskos kötet tárgyát képezhetné. Az alábbiakban gazdag életútjának csupán a legfontosabb állomásait, legjelentősebb közigazgatási, pénzügyi és gazdaságpolitikai reformjait, elképzeléseit, továbbá Szolnok megyéhez fűződő kapcsolatának érdekesebb epizódjait igyekszünk bemutatni. Az országos sajtó, a képviselőházi naplók és irományok, a Magyar Országos Levéltár miniszterelnöki és minisztériumi levéltárai rendkívül bőséges forrásanyagot tartalmaznak Szapáry Gyula politikusi tevékenységéről. Szapáry Gyula,

4 1832. november í-jén született Pesten. Tanulmányai befejezése után, 1853-ban a közigazgatásilag Tiszaburához tartozó taskonyi birtokán kezdett gazdálkodni,

162 majd rövid időn belül gazdasági szervező tevékenységét az egész Külső-Szolnok megyére kiterjesztette:

163 gazdasági egyletet, lóversenyt 161 SZML Szolnok város közgyűlési iktatókönyve 1949/61. 162 Graf Julius Szapáry an der Spitze Ungarns (Továbbiakban: Graf Julius Szapáry...) Szerző nélkül. Leipzig, 1891. 1-3.

pp. 163 A török hódoltság idején Külső-Szolnok vármegye egyesült Heves megyével, melyet ezentúl Heves-Külső-Szolnok vármegyének neveztek. A megye székhelye Eger volt. Az 1876. évi XXXIII. Tc. a Jászkun Kerületet megszüntette, a Jászságot és a Nagykunságot a Hevestől leválasztott külső-szolnoki részekkel egyesítette. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének, az új törvényhatóságnak Szolnok lett a székhelye.