Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

Szapáry Péter legendája

lyeket kapta adományul. 74 „E helységek lakói az adót megadni nem tudták, mire Szapáry Péter és fivérei az érésiek és ágh-szentpéteriek marháit elhajtották, mit megtudván a budai pasa, 1652. május 17-én fenyegető levelet írt a komáromi kapi­tánynak, hogy a marhákat adja vissza." 75 Bár Szapáry Péter,, neve nem szerepel egyetlen hadi névjegyzékben, mustrá­ban sem, vélhetően pelyhedző állú ifjúként kardot kötött a török ellen, és rövid ideig részt vett kisebb jelentőségű csatározásokban, s egy szerencsétlen alkalom­mal Csákvár mellett fogságba is esett. Erre utal és egyúttal bizonyítja egy 1660­ban kelt osztálylevél és az 1722-ben kapott grófi diploma indoklása is. A későbbi korok leszármazói ezeket az eseményeket és érdemeket oly mértékben felmagasz­talták, hogy Szapáry Péter,, törökellenes harcai és fogsága a magyar mondavilá­got és szépirodalmat is megihlették. Eddigi ismereteink szerint - bár a Szapáry-monda keletkezésének idejét meg­közelítőleg sem ismerjük - Köhler Aladár alapos kutatásainak köszönhetően tud­juk 76 , hogy első írott változata báró Mednyánszky Alajos cikke, mely Bécsben a német nyelvű Hesperusban 1816 szeptemberében jelent meg nyomtatásban. A 19. század folyamán a monda számtalan variációja látott napvilágot. Az alábbiakban egy olyan formáját ismertetjük, mely részben megtartva a korabeli nyelvezetet a különböző mondavariációk összegzését adja. Szapáry Péter• legendája Szapáry a 17. század fia, tehát amaz idők sarjadéka, melyek annyiszor megne­hezültek fölöttünk, melyek annyi vészt és romlást okoztak, melyekben annyi hős magyar vér párolgott el üdtelen! Már ekkor kimondta halál ítéletét fejünkre az oszmán, az oszmán, kinek büszke elbizakodottságában nem volt már kielégítő harc Magyarország, többre vágyott; Bécsnek is ura akart lenni. A szabad magyar nemzet kemény vércsapolásokat szenvedett; szörnyű mu­zulmán hadak cikázták be az országot; a magyar erő megtört, földeit pusztulás, alkotmányát enyészet, a nemzetet végromlás fenyegette; ijedség, rémülés, és jajve­székelésnek mutatkoztak csak nyomai. Az oszmán ujjongott, diadalmasan haladt előre mindenütt, rom, pusztulás, és enyészet mutatta minden nyomait; ilyen az el­bizakodott győző; nincs ember, nincs érdek, nincs törvény, nincs kérelem, könny, rém, mely visszariassza; büszkén nyomult mindenütt előre, a magyar sorok már 74 Faller Jenő Szapár község monográfiájában a Muraszombati Szapáry levéltár X. csomag 1. és 18. számú oklevelére hivatkozik, amely ma már nem létezik; Szombathy im. 31. p. 75 Faller Jenő hivatkozása a Muraszombati Szapáry levéltár X. csomag 2. számú oklevelére, amely ma már nem létezik. 76 Köhler im.

Next

/
Oldalképek
Tartalom