Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Győr vármegye nemesei között
korán elhaltak, esetleg felesége testvéreire vonatkozik a megjegyzése, és inkább a szoros rokoni kapcsolatra utal. A család történetének ezen időszakára felvilágosítást nyújtó korabeli oklevelek nagy részét 1934-ig Muraszombaton őrizte Szapáry László ]04 (1864-1939). Minden, a 20. század elejéig írott genealógiai mú ezekre az iratokra hivatkozik. Szapáry István s felnőtté válásának idejétől azonban számtalan információval és adattal rendelkezünk magánéletével és hivatali tevékenységével kapcsolatban is. Győr vármegye napjainkig megmaradt nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveiben 1582. június huszonharmadika és 1624. március nyolcadika között negyvenhét bejegyzés foglalkozik Szapáry István 5 ügyeivel. 34 Ezekből a bejegyzésekből kiderül, hogy Szapáry Istvánnak r a következő Győr vármegyei településeken volt tulajdonjoga, bérleti joga vagy egyéb, ma már nehezen tisztázható jogvitája: Picsord puszta (1582) - az ekkorra már elhunyt Pychordi Jánossal cserélte -, Néma (1582,1586,1614,1616,1620,1622), Csáknéma (1582), Bánk (1583,1614) itt két nemesi kúria tulajdonosa volt -, Borba (1586,1593,1613,1614,1615,1616,1620, 1622), Écs (Echy) - Asszonyfalvay Istvánnal közösen - (1586), Mosonkispervád Veszprém megyei puszta (1588, 1592), Told (Tod) puszta (1588, 1613, 1623), KözépNéma falu Csipkés szélibe szántóföldje (1588), Nagy-Écs (Nagj Echy) falu Bödöge és Füzalja nevű birtokrészei (1589), Asszonyfalva puszta (1592,1593,1613,1614,1616) melyet 1620-ra benépesített, mivel ebben az évben és 1622-ben possessioként szerepel, Börcsháza puszta (1592) és 1622-ben possessio, Táp (1611), Felsőnéma (1613) és Neszkenye (1622). E birtokok ügyében többször pereskedett magánemberekkel és a győri káptalannal és püspökséggel is, de más ügyben, például hatalmaskodás, még az alispánnal is állt perben. 35 A felsorolt birtokok alapján, melyek többnyire a Szapáry Istvánt s követő generációk tulajdonában is megmaradtak, „családjaik társadalmi helyzete, vagyonuk, nemességük alapján" a Szapáryakat Gecsényi Lajos a Poky családdal együtt a törzsökös Győr vármegyei középbirtokosok közé sorolta. 36 Győrt 1594-ben elfoglalták a törökök, és négy éven keresztül tartották a várat és a várost. A közgyűlési jegyzőkönyvek azonban már a megelőző évből, 1593-ból sem maradtak fenn, mint ahogy a visszahódítás után nehezen, 6. kép Trencsén vármegye - Lednicze, Dohnyán, Vágbeszterce 34 Győri Lt. IV. l/a-89. 35 Lásd I. számú függelék. 36 Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században, (a továbbiakban Gecsényi im.) In.: Levéltári Szemle XXXVIII. évfolyam, 1988/3. 19-20. pp.
