Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

Függelék - Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái – a Szapáry családra vonatkozó bejegyzések 1582-1637

Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái - a Szapáry családra vonatkozó bejegyzések 1582-1637. Közli: Gecsényi Lajos Győr vármegye területileg a Magyar Királyság legkisebb megyéi közé tartozott. A vármegye egyetemét alkotó nemesség két meghatározó fórummal rendelkezett, ahol aktuális ügyeit tárgyalta: a közgyűléssel (latin nevén a congregatio generalis) és a törvényszékkel (sedes iudiciaria vagy sedria). A közgyűlés tanácskozásain és a határozathozatalban minden nemes részt vehetett, aki a megyében lakott vagy ott birtoka volt. A részvétel azonban nemcsak jogot, de kötelességet is jelentett s az indokolatlanul távol maradókat sok helyütt - így alkalmanként Győr megyében is, pénzbüntetéssel sújtották. A közgyűlések idejének gyakorisága változó volt, általában szükség szerint tartották, Győr megye esetében mindig a székhelyt jelentő Győr mezővárosban. Összehívásukról a főispán vagy az alispán döntött s ők elnököltek a tanácskozáson is. A vármegye nemessége számos kérdésben határozott a közgyűlésen: országgyűlési követeket választott, számukra utasításokat adott, az országgyűlés által hozott törvényeket itt hirdették ki, megválasztották, elszámoltatták, illetve felmentették a különböző tisztviselőket, kihirdették a megyébe költözött vagy új adományban részesült nemesek armálisát, döntöttek bizonyos adóigazgatási ügyekben. Országosan a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek többsége a rendezetlen korabeli őrzési körülmények és a különböző háborús pusztítások következtében általában a 17. századtól maradt fenn. Győr vármegye a kivételek közé tartozik 16. századi töredékeivel. A jegyzőkönyveket, miként a megyei hatóság valamennyi írásbeli kiadványát a közgyűlés által választott esküdt jegyző hitelesítette. Munkáját az írnok (vagy írnokok) segítették. A bejegyzések néhány 1609-1610. évi magyar nyelvű kivételtől eltekintve latinul készültek. A feljegyzések láthatóan emlékeztetőül készültek a közgyűlésen és a törvényszéken számos más feladattal is elfoglalt jegyző számára, aki azokat egy későbbi időpontban összegezte. Győrött a török megszállás 1594 nyárutóján a megyei hatóságok tevékenységét hosszú időre félbeszakította. A jegyzőkönyvek azonban már 1593 decemberétől hiányoznak, miként a közigazgatás 1602-ben történt újjászerveződését követően is csak 1607 áprilisától találhatóak.