Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula
ga mellett, de minisztertársai leszavazták. Ezért a miniszterelnök beadta lemondását. 221 Az uralkodó 1890. március 15-én Szapáry Gyulát 74 nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé. Szapáry, 4 két nappal később, március 17-én megtartotta képviselőházi programbeszédét, melyben régóta tervezett reformjait is vázolta. Programja a gazdasági élet fejlesztését, az államháztartás stabilizálását és a közigazgatás államosításának megkezdését helyezte kilátásba, amelyért kárpótlásul a törvényhatósági autonómia biztosítását és az állampolgárok jogait a hatóságokkal szemben megvédő Közigazgatási Bíróság felállítását ígérte. Szapáry 74 az előző kormány tagjait kivétel nélkül megtartotta. Változás csupán a földművelésügyi miniszter személyében következett be, mely tárcát az újonnan kinevezett miniszterelnök helyett Bethlen András vette át. 222 Szapáry Gyula 74 miniszterelnöksége idején több sikeres gazdasági intézkedést hajtottak végre, melyek közül Wekerle Sándor pénzügyi reformja az aranyvaluta bevezetésével kapcsolatosan, továbbá Baross Gábor iparfejlesztésre és a vasúti tarifa kiterjesztésére vonatkozó rendeletei emelkednek ki. Jelentős szociális előrelépésnek számított a vasárnapi munkaszünet és a munkások betegbiztosításának bevezetése, melyre ugyancsak Szapáry_ 4 miniszterelnöksége idején került sor. 223 Személyes sikerének tekinthető az erdélyi szászokkal 1890 júniusában létrejött megállapodás, melynek értelmében a részben német lakosságú dél-erdélyi megyékben szász tisztviselőket nagyobb számban alkalmaztak. Az állami ipartámogatással pedig elősegítették a szász kis- és középipar fejlődését. Mindezért cserébe az 1890. június 17-én, Nagyszebenben tartott szász nemzeti gyűlés a magyar nemzetállam gondolatát elismerte, és az 1868. évi nemzetiségi törvény pontjait elégséges minimumnak tartotta. A kormány és a szászok megegyezését jelentősen elősegítette Bethlen András földművelésügyi miniszter, aki a korábbi években, mint Brassó és Szeben vármegye főispánja, Metzl Oskar szász nemzetiségi politikussal szoros együttműködést épített ki. Szapáry 74 az erdélyi szászokkal tető alá hozott kompromisszumot kiemelkedő sikernek könyvelhette el, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az 1870-es évek elején önkormányzatuk megszüntetése miatt a szászok Szapáry Gyulát 74 , az akkori belügyminisztert bíróság elé akarták állítani. 224 221 Uo. 1331.p. 222 Graf Julius Szapáry... 1891. lll-113.pp. 223 Magyarország története 1890-1918. 7/1. Szerk.: Hanák Péter -Mucsi Ferenc. Budapest, 1978. 58-59.pp. 224 Erdély története III. Szerk.: Szász Zoltán. Budapest, 1986. (a továbbiakban Erdély története) 1645-1646.pp. UO
