Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula

szai átkelőhely és vasúti csomópont jellege miatt lett megyeszékhely. Jászberény és Karcag periférikus elhelyezkedése az új törvényhatóságon belül behozhatat­lan hátrányokat jelentett a minden irányból jól megközelíthető Szolnokkal szem­ben. 205 Szapáry Gyula_ 4 tagja volt ugyan a törvényhatóságok területi rendezését előkészítő parlamenti bizottságnak, arra azonban nincs bizonyíték, hogy Szolnok megyeszékhelyi státusza az ő személyes fellépésének tulajdonítható. Tisza Kálmán a megyehatárok radikális átrajzolását elutasította, de a váro­si törvényhatóságok számát Szapáry 74 korábbi tervezetéhez hasonlóan jelentősen csökkentette. Az arányos területű és lakosságú járások kialakítását viszont Tisza közigazgatási reformja már nem tartalmazta. 1875-ben Szapáry 74 a Deák-párt és a balközép fúzióját előkészítő Tisza Kálmán javára lemondott a belügyi tárcáról. Érdemei elismeréséül Ferenc József valósá­gos titkos tanácsosa lett és a Vaskorona Rend III. osztályát kapta meg. 206 1876-tól 1878-ig a parlament közlekedési bizottságának tagjaként tevékenykedett. Állami tisztséget nem töltött be, de a képviselőházban pénzügyi kérdésekben gyakran felszólalt. 1875-ben ismét az abád-szalóki, 1878-tól pedig négy cikluson át a török­szentmiklósi választókerületben választatta meg magát. 207 Hosszú törökszentmik­lósi mandátuma kivételnek számít a választások történetében, mivel a református vallású, 48-as érzelmű választókerületben szabadelvű programmal szerezte meg a győzelmet többször egymás után. Törökszentmiklós és a környékbeli községek választóinak kapcsolata Szapáry Gyulával külön tanulmány tárgyát képezhetné. Ennek a rendkívül fontos kér­désnek tisztázására sajnos mégsem érdemes vállalkozni, mivel Törökszentmik­lós község és a Tisza középjárás 1944 előtti iratanyaga a második világháború pusztításai következtében szinte teljesen megsemmisült. A járásban helyi lapot a századforduló előtt még nem jelentettek meg, mely a levéltári források hiányát va­lamelyest pótolhatná. Az 1880-as évek országgyűlési választásairól csupán a me­gyeszékhely sajtója szolgáltat néhány adatot. 1881-ben Törökszentmiklóson Helfy Ignác, a Kossuthtal szoros kapcsolatban álló neves lapszerkesztő maradt alul a Szapáry Gyulával^ folytatott küzdelemben. 1884-ben Madarász Jenő, 1887-ben pedig Málha Kálmán ugyancsak függetlenségi képviselőjelöltek felett aratott győzelmet Szapáry 74> 208 A szórványos sajtóforrások­ból Szapáry Gyula 74 tartós mandátumának okát nem lehet pontosan felderíteni. Valószínű azonban, hogy pénzügyminiszteri funkciója lehetett legdöntőbb győ­205 Seres Péterné im. 42.p. 206 Graf Julius Szapary... 1891. 56.p. 207 Tóth im. 318.p. JNKSZmL. 1905. január 22. 208 JNKSZmL. 1881. július 3., 1884. június 29., 1887. június 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom