Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula
képviselője. Az 1872. évi országgyűlési választásokon már ismét megyéjében indult és az abád-szalóki kerület mandátumát szerezte meg. 192 1872. november 18-án a képviselőházban Szapáry Gyula terjesztette elő Buda és Pest egyesülésének törvényjavaslatát. 193 Szapáryt 74 a Szlávy-kormány kinevezése után három hónappal, 1873. március 5-én belügyminiszterré nevezték ki. Bár csak két évig maradt belügyminiszter, ezalatt mégis több jelentős törvényjavaslat elfogadtatását sikerült keresztülvinnie. Az ő nevéhez fűződik az 1874. évi XXXIII. te, a választójogi törvény kidolgozása, mellyel azonban Szapáry 74 elégedetlen volt, mivel a censust az ország eltérő adózásbeli viszonyai miatt nem tudta egységesíteni. Szapáry 74 belügyminisztersége idején ment végbe a határőrvidék polgárosítása, továbbá Buda és Pest egyesítése. Ekkor került sor a megyei pandúrok intézményének megszüntetésére és a csendőrség felállítására is. A fővárosi rendőrség később végrehajtott államosításának tervezetét ugyancsak a Szapáry 74 vezetése alatt álló Belügyminisztériumban dolgozták ki. 194 Érdemeinek méltatása mellett nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy Szapáry 74 a magyarországi munkásmozgalom kibontakozását kemény eszközökkel kívánta meggátolni. 1873 áprilisában az Ihrlinger Antal vezette Magyarországi Munkáspártot feloszlatta és működését betiltatta. A hatóságok pedig rövidesen vizsgálatot indítottak a feloszlatott párttal kapcsolatban álló Betegpénztár ellen, és perbe fogták a Munkáspárt vezetőit azzal az ürüggyel, hogy nyomdájukat és a munkáslapok tulajdonában bekövetkezett változásokat nem jelentették be időben a hatóságoknak. 195 A mozgalmak elleni támadás kiindulópontjának az 1872 novemberében Bismarck német kancellár kezdeményezésére Berlinben összehívott értekezlet tekinthető, melyen Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői elhatározták, hogy a szocialista szervezkedést lokalizálják, továbbá az országos és nemzetközi munkásszervezetek megalakulását megakadályozzák. 196 192 Tóth Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848-1892. (a továbbiakban Tóth im.) München, 1973. 245. 248.p. 193 Graf Julius Szapáry... 1891. 49.p. 194 Uo. 54.p. 195 Magyarország története 6/2. 1979. 894.p. 196 Uo. 88. kép Szapáry Gyula ?4 és tőle balra Christina von Westphallen zu Fürstenberg, jobbra leánya, Emerika g4
