Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

A második generáció, a család két ágra szakadása: Návay János és György

Návayt?, Muslay Antal főispán kinevezte helyettes alispánnak. 1828. májusában újra megbízták a helyettesítési teendőkkel. 197 Návay György?i feladatait vasszigorral hajtotta végre. Nem mindenkinek tet­szett kemény eljárása. 1813-ban szegedi polgárok panaszkodtak a Helytartótanácsnak arról, hogy őket a makói vásárban Návay?, portékájuk eladá­sára szorította, sőt Závodszky Mátyás csizmadiát törvénytelenül megpálcáztatta. A Helytartótanács leiratában szigorúan figyelmeztette a főszolgabírót, hogy a jövőben tartózkodjon a „törvényben semmiképpen nem gyökerezett testi bünte­tésektől". Makó város bírái és esküdtjei 1820. május 21-én panaszukkal az alispánhoz fordultak. Ebben előadták, hogy Návay? • marháit és ménesbeli lovait áthajtotta a makói határba, sőt a juhait is rendre ott tartja. Az elöljárók konstatál­ták a helyzetet, majd megjelentek a károkozó makói házánál, ahol kérték, hogy a helytelen gyakorlatot szüntesse be. Erre Návay György?i a következők szerint fakadt ki: „No ha úgy van, baszom a ti lelketeket! Ha a héten a töltést és a hidak mellékét tökéletesen el nem készítitek, a töltésen veretem meg a bírót!" A történtek után megyei bizottságot küldött a városházához hasonló fenyegetésekkel. A parancsot az elöljárók megértették, elrendelték a munkálato­kat, de a Maros magas vízállása miatt lassan haladtak. A helyzetről jelentést tet­tek Návaynak?,, aki hasonlóan durva, többször megismételt káromkodások kö­zött a határidő pontos betartására utasította őket. A panaszosok kérték az alis­pánt, György?i bátyját, akadályozza meg az ellenük kilátásba helyezett „méltatlan meggyaláztatást." 198 Návay György?, horgosi Kárász István Csongrád megyei alispán, királyi taná­csos és fáji Fáy Kunigunda lányával, Jozefával (Szeged. 1780. június 15 t Földeák. 1840. január 20.) kötött házasságot. Jozefa férje, György?, halála után (Földeák. 1829. január 28.) átvette a gazdaság irányítását. 199 Fiaival, Károllyal 52 és Tamás­sal??, lányai jelenlétében 1834. november l-jén Földeákon osztályt tett. A szerződésből kiderül, hogy Károlynak? 2 már kiadta az apja után járó fél birtok­részt. A fiatalkorú Tamás?? részét is ő használta. A számára törvényesen járó özvegytartás helyett évi kétezer forintot, háztartására búzát, árpát, zabot, kukori­cát, szénát és szalmát, két-két hízott sertés és bárányt, 12 akó bort, valamint 20 Makói Újság., CSML.CSL. kgy.jkv. 687/181 l.sz. és 829/1817.sz. 1 CSML.ML. V.A.101. a. Tanácsülési iratok. 31/1820. 1 Nlt. Családfatöredékek. Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családai. I-II.k. Heraldika kiadó. 2003. (továbbiakban: Szluha. Nyitra.) 582.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom