Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A reformkor és 1848-1849 nemzedéke
az új rend alapján kiállítandó nemzetőrök számát kettőszázban állapította meg. A szervezést sikeresen Návay László 94 irányította és hajtotta végre, sőt augusztus 21-én felajánlotta, hogy három nemzetőr fizetését ő állja. Kossuth Lajos 1848. október 5-én Návay Tamást?? a „népfelkelés tekintetében telyes biztosi hatalommal" ruházta fel. A megyebizottság 1848. október 14-én ebben a témakörben számos intézkedést tett. Ennek keretében a megye ideiglenes kormányzásával megbízta Markovics Antal alispánt, Bánffy József főjegyzőt, Návay Lászlót 94 mint főszolgabírót és Dedinszky Istvánt mint esküdtet. 1849 júliusában a megye általános népfölkelést rendelt el. A távollevő főispán és tisztviselők helyett, nehogy a vidék kormányzás nélkül maradjon, kinevezték Návayt 94 szolgabíróhelyettesnek. 237 Návay Lászlót 94 a szabadságharc bukása után nem vonták felelősségre, de szinte minden mozdulatát figyelték. 1855-ben a következőket jelentették: „politikai és erkölcsi magaviselete kifogás alá nem esik'" 38 Hivatalt nem vállalt. Birtokára visszavonulva gazdálkodott nem a legkedvezőbb körülmények között, ugyanis azt adósságok terhelték. Már 1832-ben kénytelen volt Tarnay Mihálytól 1000 forintot kölcsönözni. Návay 94 , Tarnaytól 1833-ban 524 darab „selyem birkát" és négy szamarat vásárolt. A teljes vételárat nem tudta kifizetni, ezért 3025 forintról adóslevelet állított ki. 1836 októberében Marczibányi Lajostól kölcsönzött 4000 forintot két évre, biztosítékul zálogba adott kétszáz holdat majorsági földjéből, amit aztán haszonbérbe vett ki. Az adósságot nem tudta határidőre visszafizetni, a hitelező felmondta a haszonbért, de Návay 94 kérésére azt egy évre meghosszabbította. 1841-ben Tarnay Csanád megye törvényszékén adóssági pert indított Návay László 94 ellen, mert tőle csak a kamatokat kapta meg, és az alaptőkét nem. Adósságát elismerte, azt kifizetni nem tudta, ezért kénytelen-kelletlen 1842. január 22-én zálogba adott Tarnaynak birtokából 102 hold földet a rajta levő gazdasági épületekkel együtt addig, ameddig ki nem fizeti tartozását. 1844 szeptemberében arra kérte a megyét, hogy a legelőelkülönítési per után neki jutott 411 hold föld tehermentességéről kapjon hiteles bizonyít? CSML.CSL.IV.B.lOl.b. Csanád Vármegye Bizottmányának iratai 1848-1849. 645.sz., 1178-1179.SZ., 1600.SZ., és IV.B.101. a. 1848.október 14. 1729.sz., Varsányi Péter István: Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban. In.: Makó Monográfiája 4. Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerkesztette: Blazovich László. Makó, 1993. 446.p. 451.p., 473.p. ! CSML.CSL.IV.B.164.b. Makó cs. és kir. Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860. 3982/1855.SZ.
