Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A reformkor és 1848-1849 nemzedéke
ben - nem foglalkoztak. Az ügyben hozott határozatban nehezményezték, hogy „eme vád alispánjukat, és két nap előtt, három tag kivételével az egész nemesség egysége által lelkesedéssel elválasztott első követüket a bizodalom legfényesebb pillanatában sújtotta."Végezetül Návay Lászlót 94 „ítélték" el a következők szerint: „A karok és rendek tehát a jegyzőkönyv szeplőtlen lapjaiba egyedül azt kívánják megírni, hogy a felolvasott vádat, azért is mert méltatlan, azért is mert idejét túl élve, évek után ma a bizodalom legszebb napján használtatott, nemtelen bosszú és ártani való szándéknak ítélik. Az elválasztott mind két országgyűlési követüket pedig, tisztáknak, szeplőtleneknek nyilvánítjuk. Ma pedig ismét közbizodalomra, e tűzpróba után is érdemeseknek elismerik, - az elégtételnek többi részét pedig a vádló lelkiismeretére bízzák'! 129 A követválasztó közgyűlésen történtekről rendes levelezőjére hivatkozva beszámolt a Pesti Világ című hírlap. A cikkben feltették a kérdést, vajon az egyik követ (Bánhidy) megmaradhat-e posztján, hiszen magánéletében becstelennek, rossz embernek, hivatalos tekintetben pedig hanyag, hűtlen és esküszegő tisztviselőnek nyilvánították? Tették ezt úgy a közgyűlés előtt, hogy az érintett nem követelt magának elégtételt. 230 Návay László 9 4 nem nyugodott bele a becsületét sértő határozatba, az ellen fellebbezett. Fellebbezését újra és újra elutasították, érvényben hagyva az eredeti jegyzőkönyvi bejegyzést. Az eljárás miatt többször a Helytartótanácshoz fordult, eredménytelenül, mert kérelmét mindig visszaküldve csak új vizsgálatra kötelezték a megyét. A konzervatív tisztviselői kar és a közgyűlés érdemben semmit sem tett. 231 1844-ben törvényszéki, vagyis fizetéses bíróvá választották. A bizalmat megköszönte, de az állást nem foglalta el, hivatkozva arra, hogy a bíráskodást csak tiszta jellemű ember gyakorolhatja, márpedig őt még nem szabadították meg a rárakott szennytől és gyalázattok 232 Návay 9 i 1844-ben az uralkodóhoz fordult elégtételért. Felségfolyamodványában szükségesnek tartotta bemutatni „nemes Csanád megye jelen szomorú állá' CSML.CSL.IV.A.3.kgy.i. 1037/1843.sz. A követválasztó közgyűlésen nemcsak Návay szólt Bánhidy ellen. Azon Blaskovich Bertalan táblabíró, megyebeli birtokos, az alispánt „nemcsak értelmileg, hanem erkölcsileg is a követségre alkalmatlannak.. .sokféle aljas vétkekkel bélyegeztetettnek...több ízben közhelyeken, közbotrányra részegedett megrögzött korhelynek" nevezte. 1 U.o. 2181/1847.SZ. U.o. 1957/1843., 2636/1844., 217-218/1845., CSML.CSL.kgy.jkv. 1843. szeptember 11. 1957.SZ., 1844. december 2. 2636-1637.sz., 1845. március 3. 217-218.sz. ' CSML.CSL.IV.A.3.kgy.i. 771/1844.SZ.
