Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A reformkor és 1848-1849 nemzedéke
a főispáni jogkör tágítására vonatkozó kormányszéki normatívumot. Ezen az ülésen napirendre tűzték a katonai erővel lefogatott országgyűlési ifjak ügyében tiltakozó Bihar megye átiratát, valamint a fogva tartott Lovassy László apjának levelét. Návay László 94 kijelentette: „ezen emlékirat felolvasása után szükségtelennek véli minden további fejtegetését azon nemzeti sérelemnek, melyeket a szerencsétlen atya s a megsértett polgár olly szívrehatólag nyilvánít. Azért is egyszerű indítványt tőn, hogy orvoslás végett Ő Felségéhez felírás tétessék." 225 A hozzászólások után a többség elfogadta a felirat megtételét, és annak továbbítására küldöttséget választottak, amelyiknek tagja lett Návay László 94 , Mihaly 95 és Tamás 57 . Zemplén megye javaslatát elfogadva a közgyűlés kimondta, hogy az országgyűlési követek tíz évig semmilyen hivatalra ne kapjanak királyi kinevezést. Végezetül megállapítva a cenzúra törvényellenes voltát, kiálltak a Törvényhatósági Tudósítások mellett, aminek Návay László 94 tudósítója lett. 226 Csanád megye 1840. október 15-én tartott tisztújító közgyűlésén Návay Lászlót^ jelölték az alispáni állásra, arra ugyan nem, de főszolgabíróvá megválasztották. 227 Hivatalát két évig töltötte be. Az 1842-es tisztújító közgyűlésen lemondott hivataláról, majd ugyanott egyetlen posztra sem jelölték. 228 1843. április 27-én követküldő közgyűlést tartott Csanád megye, amin egyik delegátusának Bánhidy Albert alispánt választották meg. Bánhidy személye egyre inkább szálka volt az ellenzék szemében, mert fokozatosan a konzervatív erők felé közeledett. A választás napján Návay 94 jelezte felszólalási szándékát, de a főispán arra utasította, tegye meg azt írásban. Két nappal később a közgyűlésen felolvasott levelében Návay 94 azzal vádolta meg az alispán-követet, hogy 1840-ben főszolgabíróként egy nyilvánvalóan hamisított bizonyítványt hitelesített. Kifogásolta azt is, hogy Bánhidy már alispánként a szigorú szabályok ellenére a kölcsönbe kiadható újonc pénzek tekintetében nem az előírt létszámú bizottsággal járt el. Bejelentését azzal indokolta, hogy csak törvényes kötelességének tett eleget, mert szerinte egy tisztviselőre még csak a gyanú árnyéka sem vetülhet. Végezetül kérte, alaposan vizsgálják ki bejelentését. Az említett április 27-i megyegyűlésen a beadvánnyal érdemben - annak ellenére, hogy a teremben mindenki jelen volt, akinek bármi szerepe lehetett a hamis bizonyítvány kiállításában és hitelesítésé225 Kossuth Lajos összes munkái VI. Törvényhatósági Tudósítások. Csanád vármegye közgyűlése december 29-én 1836. 964-969. pp. 226 Ruszoly L 166.p. 227 CSML.CSL.kgy.jkv. 1840. október 15. 2029/1840.sz. Barna - Sümeghy. 233.p. 228 U.o. 1842. október. 26.
