Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A reformkor és 1848-1849 nemzedéke
szabálytalan eljárás befejezésére, de azt a választ kapta tőle, hogy „neki a temetésekben senki rendet szabni nem fog, és ezentúl is minden kolerás halottat rendesen el fog temetni,"ahogy ezt a következő napokban valóban megtette. Nemcsak ebben az ügyben kért hathatós segítséget és vizsgálatot Návay 94 . Attól félt, hogy a járvány, és az ellene tett intézkedések, valamint a keringő rémhírek hatására lázongás következhet be. Példaként felhozta egy makói üveges esetét, aki Földeákon járva azzal rémítette az embereket, hogy ne vegyék be az orvos által felírt gyógyszereket, mert akik ezt Makón megtették, azok már mind meghaltak. A helyi nótárius leszidta és figyelmeztette az üvegest, de az kitartott amellett, hogy az orvosokat a vármegye megvesztegette azért, hogy a föld népét megmérgezzék. Csanád megye főjegyzője, Vásárhelyi János személyesen bejárta a községeket, és igyekezett a népet jobb belátásra bírni, távoltartani a lázongástól és rábeszélni őket az orvosi segítség igénybevételére. Utazásának nem sok eredménye lehetett, legalább is azt bizonyította Návay László 94 1831. augusztus 18- i jelentése: „Tekintetes főjegyző urat orvosnak gondolván, Földeák helység lakosait zendülésbe hozták, azt kiabálván az utcában, hogy a tekintetes nemes vármegye csak azért állított makói őröket a helység körül, hogy azon képzelt orvos valamint már Makón, úgy Földeákon is a kutakat megvesztegetvén a köznépet a dögletes nyavajával megfertőzze." Návay László 94 és a plébános az ügy miatt csak évek múlva békült ki. 220 1832 novemberében a megyei tisztújító közgyűlésen alispánnak, főadószedőnek, főszolgabírónak és fizetéses táblabírónakjelölték, de nem kapott bizalmat. 221 Návay László 94 szorgalmasan látogatta Csanád megye közgyűléseit, ahol az ellenzékhez csatlakozott. A megye az 1832-1836-os országgyűlésre Vásárhelyi János alispánnal együtt követévé választotta. Ebben az időben vált a „korábban kormányhű megye" mérsékelten ellenzékivé. A jobbágykérdésben Csanád megye követei haladó álláspontot foglaltak el. Az 1833. április 28-i kerületi ülésen megszavazták az egy vokssal alulmaradt örökváltságot. Návay 94 az 1834. augusztus 19- i kerületi ülésen felszólította a papi rendet, mondjon le a tizedről, mert annak eredeti rendeltetése már megszűnt, annak hasznát úgysem ők, hanem a haszon1 CSML.CSL.IV.A.3.kgy.i. 1426/1831.sz. Az idézett részt közli: Dr. Bálint Nagy István: Kolerajárványok Csanád vármegyében. Kiadja Csanád-Arad-Torontál Vármegye közönsége. Makó, 1928. 54-55. pp. CSML.CSL.IV.kgy.jkv. 1832. november 23. 1885/1832.sz.