Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

A reformkor és 1848-1849 nemzedéke

szabálytalan eljárás befejezésére, de azt a választ kapta tőle, hogy „neki a temeté­sekben senki rendet szabni nem fog, és ezentúl is minden kolerás halottat rende­sen el fog temetni,"ahogy ezt a következő napokban valóban megtette. Nemcsak ebben az ügyben kért hathatós segítséget és vizsgálatot Návay 94 . Attól félt, hogy a járvány, és az ellene tett intézkedések, valamint a keringő rémhírek hatására lázongás következhet be. Példaként felhozta egy makói üveges esetét, aki Földeá­kon járva azzal rémítette az embereket, hogy ne vegyék be az orvos által felírt gyógyszereket, mert akik ezt Makón megtették, azok már mind meghaltak. A helyi nótárius leszidta és figyelmeztette az üvegest, de az kitartott amellett, hogy az orvosokat a vármegye megvesztegette azért, hogy a föld népét megmérgezzék. Csanád megye főjegyzője, Vásárhelyi János személyesen bejárta a községeket, és igyekezett a népet jobb belátásra bírni, távoltartani a lázongástól és rábeszélni őket az orvosi segítség igénybevételére. Utazásának nem sok eredménye lehetett, legalább is azt bizonyította Návay László 94 1831. augusztus 18- i jelentése: „Tekintetes főjegyző urat orvosnak gondolván, Földeák helység lakosait zendülésbe hozták, azt kiabálván az utcában, hogy a tekintetes nemes vármegye csak azért állított makói őröket a helység körül, hogy azon képzelt orvos valamint már Makón, úgy Földeákon is a kutakat megvesztegetvén a köznépet a dögletes nyavajával megfertőzze." Návay László 94 és a plébános az ügy miatt csak évek múlva békült ki. 220 1832 novemberében a megyei tisztújító közgyűlésen alispánnak, főadószedőnek, főszolgabírónak és fizetéses táblabíró­nakjelölték, de nem kapott bizalmat. 221 Návay László 94 szorgalmasan látogatta Csanád megye közgyűléseit, ahol az el­lenzékhez csatlakozott. A megye az 1832-1836-os országgyűlésre Vásárhelyi János alispánnal együtt követévé választotta. Ebben az időben vált a „korábban kormányhű megye" mérsékelten ellenzékivé. A jobbágykérdésben Csanád megye követei haladó álláspontot foglaltak el. Az 1833. április 28-i kerületi ülésen meg­szavazták az egy vokssal alulmaradt örökváltságot. Návay 94 az 1834. augusztus 19- i kerületi ülésen felszólította a papi rendet, mondjon le a tizedről, mert annak eredeti rendeltetése már megszűnt, annak hasznát úgysem ők, hanem a haszon­1 CSML.CSL.IV.A.3.kgy.i. 1426/1831.sz. Az idézett részt közli: Dr. Bálint Nagy István: Kolerajárványok Csanád vármegyében. Kiadja Csanád-Arad-Torontál Vármegye kö­zönsége. Makó, 1928. 54-55. pp. CSML.CSL.IV.kgy.jkv. 1832. november 23. 1885/1832.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom