Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Birtoklási per Földeákért

János uramnak. Őkegyelmétől semmit sem félek, ha csak a Toldi-Kállay família fel nem támad, és az nem kereskedik rajtam." Mások szerint Návay

5 többször kijelentette: „Bizony igaz jussuk vagyon ezeknek Földeákhoz, de eb adgya ki a leveleket, hogy én magam hátára tegyem a nyerget."'Bihari István tanú, makói lakos több évig szabója volt Návay Györgynek?. Egy köztük több évvel korábban lefolyt beszélgetést a következők szerint rekonstruált: „Egy alkalmatossággal az Úrral egy házban háltam. Éjszakának idején maga az öreg Úr... ekképpen tudakozódott: Vallyon Istók van-e már valami Jószágocskád? Mellyre...felelte: Uram, hogy volna nékem Jószágom, mivel én csak tűvel keresem élelmemet? Mire ismét mondta az öreg Úr: Ó hallod-e, én is szegény legény voltam, egy bátyám volt, aki először Nemesoroszi plebán us volt, azután Nagy Váradi Prépost, az tett engemet Úrrá, az Isten áldgya meg, mert annak kezébe bizonyos levelek akadtak, és úgy szerezte azzal Földeákot. Ez ugyan magtalan Jószág, mint hogy a férfi ág mind elhalt. Hanem egyleánka vagyon, nem tudom él-e, vagy sem? Arra azt mondta: Hátha még ki kel az a mag, melyre ismét felet az öreg Úr, ha ki kel, ki kell költözni belőle."Lendvai György tanú, makói szűcsmester egy ideig Návay György.? kocsmárosa volt. Emlékezett arra, hogy egy alkalommal, amikor Návay betegen feküdt, annak kérésére egy ládából leveleket vett elő. Ekkor akadt a kezébe egy régi kopott pergamen. Azt nem tudta elolvasni, mert kikapták a kezéből, de látta, hogy úgy kezdődött, „Nos Ferdinandus 1-us."

185 A tanúvallomások egybehangzóak és egymást részleteiben kiegészítőek voltak. Návay Antalnak^, Mihálynak.™ és PálnakiH alaposan fel kellett készülni a védekezésre. Elsőként bemutatták Návay János

4 végrendeletét és az utána maradt ingóságok jegyzéket, amelyekben szó sem volt a Kállayakra vonatkozó iratokról. A tanúvallomások tartalmát nem tudták egyértelműen cáfolni, ezért egyetlen megoldásként a tanúk elfogultságára és szavahihetőségének kétségbevonására törekedtek. Tóth Istvánról bizonyították, hogy korábban nagyon jó viszonyt alakított ki a felperesekkel, akik, amikor Földeákon jártak, mindig nála szálltak meg. A barátkozás miatt megszidta Návay György?: „Te ördög szántotta meg a lelkedet, azt hallom hogy már te Ispánya akarsz lenni azon kálvinistáknak akik nálad voltak, de adok én nekedIspányságot, megtanítalak.'''Tóth először átment Návay Józsefe részére, majd elköltözött Apátfalvára. Egy másik tanúnak büntetett előéletét tárták föl, ami miatt nem lehet vallomását figyelembe venni. Kakulya Mihályról többen vallották, hogy meg szokott „részegedni, hogy az U.o.75-93.pp.