Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay György és Návay József közötti viszályok, osztályos egyezségek és perek

9. kép Földeák kéziratos térképe 1753-ból munkálkodását titokban kellett tartani, nehogy arról egyik vagy másik fél tudomást szerezzen. A felosztott területeket a bíráknak betűkkel kellett megjelölni. Az osztás után igazságosan két részt kellett megjelölni „A" és „B" betűkkel. Azt, hogy ki lesz a gazdája egyes területeknek, sorshúzással kellett eldönteni. Megállapodtak abban is, ha már meglevő kút vagy épület másnak jutna, az, akinek a tulajdonává vált, köteles lesz hasonlót építeni, vagy annak árát megfizetni a másik félnek. A már korábban külön-külön bírt szőlőket, füzes erdőt, malmot, vagy malomhelyet nem kívánták felosztani. Kijelentették, hogy a megállapodást magukra és leszármazottjaikra nézve örök időkre büntetés terhe mellett kötelezően vállalják, és azt megtartják. Az okiratot Marczibányi Lőrinc, Csanád vármegyei alispán és Terjéky János esküdt hitelesítette.

103 Az osztás eredményét Földeákon, 1756. október 28-án foglalták okiratba. Ahatárt kilenc részre különítették el, azokat ellátták határjelekkel. Ezt az eljárás során készült térképen részletesen és szemléletesen ábrázolták. Az egyezségről készített és a választott bírák, valamint 55 Uo.