Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
Személyével csupán az ellenzéki lapok foglalkoztak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kilépését a kormánypárt elleni támadásra használják föl. Először fölröppentették azt a hírt, hogy Návay 74 annyira megundorodott a közélettől, hogy vissza akar térni Csanád megyébe egyszerű főszolgabírónak, majd az oldalukon hívták vissza a politikai élet porondjára: „Álljon Návay 4 azok közé, ki önzetlenül, minden személyes és anyagi érdek félretételével, már csaknem három év óta harcolnak a korrupció és az erőszak lelket ölő rendszere ellen. Bocsássa kétség kívül értékes politikai egyéniségét a küzdő ellenzéki tábor rendelkezésére! Ezzel nagy erőgyarapodást juttatna a nemzeti érzésű közvéleménynek.™ Návay 7 4 nem felelt az ellenzék hívó szavára, hiszen a 67-es eszmének továbbra is feltétlen híve maradt. A Világ című lap munkatársa „földeáki magányában időző politikusnak" jellemezte, eseménynek nevezte, ha egyáltalán megjelenik a házban, és akkor is a középmező utolsó padsorában foglalt helyet. 515 Az újságíró az általános politikai helyzetről alkotott véleményéről is faggatta volna, de csak azt konstatálhatta, hogy Návay 74 valóban távol akarja magát tartani a politikai élettől. Egyedül a közigazgatási reformok napirendre kerülésének idejére jelezte aktívabb parlamenti részvételét. Érdeklődésének homlokterében állt még a hatosztályú elemi iskolák ügye, amelyek megerősítését -éppen a választójogi cenzus miatt- indítványozta Csanád megye közigazgatási bizottságában. 316 Az ellenzék szemszögéből ez persze édeskevés volt, sokkal többet vártak a demokratikus választójog régi hívétől. Vázsonyi Vilmos a budapesti demokrata kör ünnepén élesen bírálta (Wekerlével együtt) Návayt 74 , hogy egy esztendeje hallgat, és nem nyilatkozik meg. 517 A közigazgatási reformtervezetről viszont nyilatkozott, és ezt a Makói Független Újság 1914. június 18-án leközölte azzal a megjegyzéssel, hogy jó lenne, ha véleményét az országházban is elmondaná. Erre azonban már nem kerülhetett sor. A szarajevói merénylet, az ultimátum, majd a háború kitörése átmenetileg minden belpolitikai és közjogi kérdést, sérelmet levett a napirendről. Károlyi Mihály az egyesült függetlenségi pártok nevében bejelentette a képviselőházban a belpolitikai harc felfüggesztését. 514 Makói Független Újság. 1914. január. 8. 515 Makói Független Újság. 1914. március 21. 516 CSML. Csanád vármegye alispáni hivatalának iratai 6533/1914. 51/ Makói Függetlenségi Újság. 1914. június 16.
