Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

A 19. század közepétől napjainkig. A Návay család idősebb ága - Návay László leszármazottai

szövőgyárban kaptunk munkát mindannyian, így nem kerültünk menekült lágerbe. Egy év múlva véletlenül megtaláltuk édesapánkat. A szüleim nagyon féltek, hogy megint háború lesz az amerikaiak és az oroszok között, ezért minden áron el akartak menni Európából. Ausztriában rengeteg menekült tartózkodott és ezért jóformán lehetetlen volt vízumot szerezni. Mi francia megszállási zónában tartózkodtunk, szüleim sokszor tolmácsoltak nekik. Egy francia tiszt állást ajánlott Klárinaki4i, édesanyámnak és nekem családjánál Franciaországba, azzal hogy hat hónapi munka után édesapám és Imre

l42 utánnunk jöhetnek, Franciaországban pedig nincs sok menekült, így könnyebben kapunk vízumot az óceán másik oldalára. Édesapa és Imre,42 soha nem kaptak engedélyt arra, hogy utánnunk jöjjenek. Édesapám a háborús sebesülése miatt évente legalább egyszer korházba került újabb műtétek miatt. Még 1949-ben is korházban volt. Imre

142 testvérem eltűnt, nyom nélkül. Csak tíz év múlva tudtuk meg, hogy beállt az idegenlégióba. Rémesen szomorú évek voltak. Végre 1951-ben úgy szüleim, mint Kláriin és én megint együtt voltunk Santiago de Chilében. Nagyon sokat dolgoztunk mindannyian, de ez nem volt baj, a baj és a szomorúság az volt, hogy Imréről'/42 nem tudtunk semmit. Férjemet Chilében ismertem meg, ő francia származású. 1958 február 7-én esküdtünk. Ekkor talált meg minket a követségen keresztül a francia vöröskereszt, és közölték, hogy Imre 142 testvérem 1952. októberében egy év hadifogság után meghalt.'

842 Návay Imrei

32 Santiago de Chilében hunyt el 1960. október 4-én. Röth Klárával kötött házasságából három gyermek született: Kláráéi (Budapest. 1927. október 17) Weichert Klausné, Imrei42 (Budapest, 1929. július 16. f Indokína, 1952. ?) és Fruzsina™^ (Törökszentmiklós, 1932. december 8.), akinek a férje Trimbach Francis. Návay Imre 123 Návay LászlÓ94 és Török Cecília tizennegyedik gyermekeként született Földeákon 1849. június 13-án. Középiskolai tanulmányait a szegedi Kegyesrendi Gimnáziumban végezte. Csanád megye 1871. december 28-án tartott tisztújító közgyűlésén megyei aljegyzővé történt megválasztásával kezdődött közigazgatási pályája. Ebben a minőségben öt évig működött. Ezt az időt tanulásra használta fel, megismerkedett a közigazgatás elméleti és gyakorlati fortélyaival. 1876-ban kinevezték helyettes főjegyzőnek. Egy év múlva megválasztották a megye főjegyzőjévé. Munkásságát a következők szerint méltatta a Maros újság: „Itt kezdődik az ő áldásdús szereplése. Ernyedetlen hivatali Návay Fruzsina keltezés nélküli levele Návay Lászlóhoz.