Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Tamás, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc főispánja

tésre. Május 20-án kelt leiratában Návay Tamást 5 7 kinevezte Csanád vármegye főispánjává a következő szavak kíséretében: „Remélem, hogy a főispán úr, és önök közötti ez új szövetség az alkotmányos és nemzeti szabadság alapján köttet­vén, záloga azon boldog fejlődésnek és jólétnek, amely elmaradhatatlanul bekövetkezik mindenütt, ahol az elöljárók és vezérlettek közt az egyetértés a bizalom, a közös hazaszeretet jótékony szelleme uralkodik" 27 * A főispáni beiktatásra szerény körülmények között - amit Szemere kinevezési okiratában külön kért -, de annál lelkesebben került sor június 13-án Makón a vármegyeházán. 279 A délvidéki események miatt 1848 októberében a makói nemzetőrök három táborban teljesítettek szolgálatot: Nagybecskereken, Nagyszentmiklóson és Ara­don. Egy levélből kiderül, hogy Aradon Návay Tamás.?? főispán vezérletével tartózkodtak a csanádi nemzetőrök. Csanád megye bizottmányának 1848. októ­ber 14-i ülésén ismertették „Kossuth Lajosnak, mint országos népfelkelési teljha­talmú biztos úrnak" Návay?? főispánhoz intézett hivatalos levelét, amelyben „a népfelkelés tekintetében teljes biztosi hatalommal felruházta." Ezen ülésen „a veszedelem és nagysága" miatt több szigorú intézkedést hoztak. Katonai biztossá Szórád János őrnagyot, polgári biztosokká pedig a makói járásba Dobsa Sámuel főszolgabírót, a palotaiba és a nagylakiba Sántha Sándor másodalispánt, a battonyaiba pedig Markovits Antal első alispánt nevezték ki. Az egész megyébe ostromállapotot hirdettek ki, mindennemű személy és vagyon elleni támadás esetén golyó általi halált helyeztek kilátásba. A megye ideiglenes kormányzására, állandó helyben maradással, az alispánt, a főjegyzőt, egy főszolgabírót és egy esküdtet bíztak meg. A Maroshoz őröket állítottak. 280 A fokozódó harci cselekmények és az állandósuló veszély miatt Kossuth ismét a népfelkelés eszközéhez nyúlt. 1848. október 15-i rendeletében Návay Tamást?? utasította arra, „hogy a maros-parti védvonalat kellően biztosítva hagyva, azon­nal népfelkelést rendezzen. .. Önöknek e rendelet végrehajtása körüli erélyességé­től függ megsemmisíteni az ellenséget." Rendeletét a következő buzdító szavak­kal fejezte be: „Meg vagyunk győződve, miképp a csanádi ős magyar népnek, csak felhívó szó kell a haza védelmére, nem marad hon egy is, ki karját bírja és 278 Uo. 235. 279 Közlöny. 1848. 13. sz. június 21. 280 CSML. Csanád. IV.B. 101. 1848. 1729.

Next

/
Oldalképek
Tartalom