Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A Szirmayak és a vallás
rült ide Jaszelszky bazilita atya, aki gróf Sz. Tamás, segítségével 1742-ben templomot és egy új monostort kezdett építeni. Tamás a bazilita rendnek ajándékozta a monostor körül lévő 80 holdnyi földjét. 250 Gróf Sz. János 258 (még Dessewífy néven) 1761 —1782-ig szepesi kanonok volt. 251 A Szirmay grófok a birtokaikon lévő templomok kegyuraként gondoskodtak a templomok fenntartásáról, felújításáról, anyagilag támogatták az egyházat. Ilyen volt többek között gróf György , aki a véki római katolikus templom kegyura volt 1850-ben, és Sztáray Szirmay Alexandra grófnő (gróf Sztáray Vince és Szirmay Johanna grófnő leánya), aki a homonnai kerületben a nátafalvi római katolikus templom kegyúrnője volt 1870-ben. 252 István 64 az 1694-ben I. Lipóttól kapott kiváltságlevél alapján Szirma lakosait áttelepítette a családról elnevezett Szirmabesenyőre. István katolizált, és a község lakóit is áttérítette. Az evangélikus tótok katolikussá lettek. 253 A gróf Szirmay család Szirmabesenyőn már 1735-ben udvari káplánt, azaz minoritát tartott, aki a kastélyban lakott. 254 1789-ben az egri püspök kérte gróf Szirmay József Tamást 266 , hogy a parókia számára biztosítson földet és lakóházat a plébániának, melyet 1792-ben József Tamás teljesít, és egyben kiköti magának és utódainak az örökös patrónusságot, kegyuraságot. 25 ' 1792. február 23-án az első szirmabesenyői plébános, Fedák András elfoglalta helyét. 1801-ben Miklóssy Ferenc váradi megyéspüspök engedélyezte a kastélybeli magánimaházban a szertartásokat, melyeket gróf Sz. János Tamás, kívánt tartani. 256 1876-ban Matyasovszky Kálmán lelkész a templom helyreállítására költségvetést terjesztett be, és jelentette, hogy özv. Sz. István Tamásné grófnő 300 forintot ajánlott fel. Ez az összeg a templom pénzével együtt sem volt elég, ezért felszólította a kegyúraságot, gróf Sz. Alfrédot 29() a többi összeg pótlására. Alfréd hosszas pereskedésbe kezdett a kegyuraság (patronátusi) jogainak és kötelezettségeinek tisztázása érdekében. A per az 1880-as évek első felében zárult le. Az ítéletben köte0 uo. 88.p. Nagy Iván: Magyarország családai X. köt. 745.p. 252 Borovszky: Magyarország Vármegyéi 306., 309.pp. Borsodvármegye Vármegyei szociográfiák 1939. 149.p. 54 Fejezetek Szirmabesenyő múltjából Szerk.: Dr.Lénárt Béla Szirmabesenyő, 2000. 121 .p. 2 " uo. 122.p. 256 uo. 123.p.
