Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Iskoláztatás és kultúra

„Sárgaruhás portré"-jához is. 1879-ben festette meg Alfréd és felesége Mária portréját.'

09 Alfréd

290 mostohatestvére volt Gundelíinger Gyula'

10

, aki katonatiszti pályáját félbehagyva, bécsi festőtanulmányai után vált festőművésszé. A Nemzeti Múzeum képtárában két festménye látható.'

11 A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található a „Szirmabesenyői kastély" című festménye. Alfréd festői ambícióiról több helyen is olvashatunk. Zemplén vármegye nemes családait bemutató Borovszky-kötet egyenesen jeles festőnek nevezi. Lyka Károly már óvatosabban fogalmaz, amikor könyvének nem a művészekről, hanem a műkedvelőkről szóló fejezetében emlékezik meg arról, hogy „Szirmabesenyőn festegetett gróf Szirmay Alfréd". A szirmabesenyői római katolikus templom főoltárképét nagy valószínűséggel Alfréd

290 festette.'

12 A többi képe feltehetően a kastély falait díszítette. Éppen úgy, mint Borsos Lajos

31

' gróf Szirmay Istvánné portréja, mely a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. 1835-ben készítette olajfestményét Rombauer János (1782-1849) eperjesi festőművész Jánosról . A festmény eredetileg az eperjesi Galéria tulajdona volt.

314 A családban lévő, illetve rokonoknál lévő többi Szirmay kép festőit nem ismerjük. A színházművészettel is kapcsolatba került egy Szirmay. 1815-ben indult a második magyarnyelvű pesti színházi társulat országos körútra. A társulatban játszott Déryné Széppataki Róza, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Miskolcot elérve több, mint két évet játszott a társulat a borsodi városban. Gróf Szirmay János Tamásnak

268

, a megye egyik legnagyobb birtokosának nagyon tetszett Déryné. Zaklatta udvarlásával, sőt Dérynét a szállásán is „meglepte", amit a színésznő hatalmas pofonnal „jutalmazott".

315 A városban 1815-ben alakult meg a „színi bizottság", János Tamást

268 is megnyerte - aki, mint Déryné visszaemlékezéséből láthattuk, Gundelíinger Gyula (1833-1894) festőművész 311 Művészet 1906. Negyedik szám, Szerk.: Lyka Károly Gundelíinger Gyula festőművész 232-238.

pp. ,l2 Fejezetek Szirmabesenyő múltjából Szerk: Lénárt Béla Szirmabesenyő 2000 396.p. 313 Borsos Lajos (1821-1883) arcképfestő ,14 Hork József: Az eperjesi ev. Collegium történet 1896. Ma a történelmi képcsarnok tulajdona. 315 Miskolc története Főszerk.: Dobrossy István, Miskolc 2000 III/2. köt. 821.p. /Déryné naplója 352.p.