Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

A Szirmay név és a nemzetség előnevei

1. számú térkép: Szirma község 2. számú térkép: Szirma község Ugocsa vármegye Borsod vármegye Egy szociográfiai tanulmány'

s

" az ószláv siru = árva szóból származtatja a Szirma falunevet. Régi árpádkori község már a 13. században fennállott. Tamás fia, István volt az első birtokos mint a Miskolc nemzetség tagja. Ekkorn a Scyrma, Zirma, Zyrma alakok váltakozva fordulnak elő.

lsl Ezeket az állításokat nem támasztja alá Karácsonyi János'*

2 a Miskolc nemzetségről írt tanulmánya, melyben részletesen leírja a Miskolc nemzetség birtokában lévő falvakat, és ebben nem szerepel Szirma nevű falu.

1X3 Szirma falu neve 1343 -ban merült fel először Szirmay Márk

r nevében - írj a Györffy György.

1 84 Forrásként azt az Anjou-kori oklevelet jelöli meg, melyet a „Származást igazoló okiratok" című fejezetben említettünk.

185 A „Földrajzi nevek etimológiai szótárá'-ban nincs önálló „Szirma" címszó, egy címszó alatt tárgyalja a Szirmabesenyő helységgel, és azt írja: Az itt birtokos Szirmay családra emlékeztető Szirma előtag etimológiailag azonos az 1950-ben Miskolchoz csatolt Szirma nevével. (1343: Scirma: Györffy 808. p.)

m A névnek a származását nem látja tisztázottnak: Talán török személynév rejlik benne: vö. a török régi sirima azaz kutyaszar szóval.

]H1 (Nem túl hízelgő!) 180 Borsod vm. Vármegyei szociográfiák 1939., 149.p. 181 uo. 182 Karácsonyi János (1858-1929) püspök, történetíró, egyetemi tanár, MTA tag l8-' Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. közepéig Budapest., MTA kiadvány 1900. 820-833.p. 184 Györffy György: Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Budapest., 1987., I. köt., 808.p. 185 Anjou Oklevéltár Budapest., 1881., Szerk. Nagy Imre IV.köt., 379.p. 226. jelű oklevél 18(1 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I—II köt., 1988., II. köt., 586.p. 1X7 uo.