Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

A család birtokai, kastélyai

sárolt meg Klobusitzky Ferenctől 1870-ben egy nagyobb birtokkal együtt.

43

" Keglevich Béla tápiósági kastélyát Ybl Miklós tervei szerint építették fel a 19. század közepe táján. 1869-ben gróf Sz. Ottó

no

, vásárolta meg az uradalmat és az 52 296 ° szobás kastélyt, melyet 1870-ben fia, gróf Sz. Sándor örökölt. Az államosítás előtt gróf Teleki Mihályné Sz. Paula

307 grófnő volt a kastély tulajdonosa.

440 A második világháború idején megrongálódott, ezért 1964-ben lebontották, csak hatszögletű tornya maradt meg. A tápiósági birtok igen gazdag volt. 1925ben gróf Sz. Sándor 2549 katasztrális holdat birtokolt. A birtok évente 127.718 pengő jövedelmet hozott, és a vagyon elérte az 1,17 millió pengőt.

441 A Szirmay-birtokok és kastélyok felsorolását az oladi birtokkal és kastéllyal zárjuk. Olad, melynek utolsó birtokosa 1945-ig (a szerző nagyapja) Géza volt. A szerző édesapja, Géza gyermekkorát és fiatalságát itt töltötte, melyről a szülők elbeszéléséből tudunk, ami többet jelent, mint bármilyen más forrásmű adata, leírása. Az oladi birtokot 1735-ben vette Skerletz Sándor báró Babocsay Lászlótól. 1738-ban már állt egy kúria a birtokon.

44- Az 1798. évi birtokösszeírásban 2 „urasági udvarház" - egyik emeletén 5 szoba - 2 kocsma, malom, 332 hold szántó, 56 hold rét, 34 hold szőlő, gyümölcsös és 340 hold tölgyerdő szerepel.

44

' 1808-ban Skerletz Sándor örököse, özv. Skerletz Józsefné eladta a birtokot gróf Széchenyi Ferencnek. A gróf felújította a kastélyt, emeletén 8 szobát alakított ki, ebédlő, előszoba, cselédszobák voltak a földszinten. 118. kép Szirmay Sándor 1920 Borovszky: Magyarország Vármegyéi 140.p. 140 Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon Pest megye Perfect Project Kiadó 2000, 264.p. 141 Gudenus János - Szentirmay László: Összetört címerek 1989. 298., 479.

pp. 142 Lovass Miklós: Olad 1000 éves története Pannon Műhely Kiadó 1993., 31.p. 143 uo. 56.p.