Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

A Szirmay név és a nemzetség előnevei

A Szirmay név és a nemzetség előnevei Minden magyar szó vagy név hangzásának dallamosságát, „szépségét", a magas és mély magánhangzók, a zöngés és zöngétlen mássalhangzók megfelelő ritmusban történő váltakozása adja. Bemutatkozáskor, adatközléskor nemegyszer hallható a megjegyzés: „de szép név". Valóban szép és kellemes hangzású a Szirmay név. De honnan ered, miből alakult ki? Mint a család eredetéről, így a név kialakulásáról is sok, egymásnak ellentmondó magyarázat ismert különböző etimológiai, földrajzi, történelmi és genealógiai tanulmányból. A magyar családnevek jelentős része helynévből alakult ki. A helynév - bármilyen nyelvből is származott - „i" képzővel ellátva magyar melléknévvé válik, így a belőlük alkotott családnév magyar eredetét nem kell külön indokolni.'

77 A 895-96. évvel kezdődően a honfoglaló magyarság nyomán tömegesen jelentek meg a magyar helységnevek. Jellegzetesebb típusai a törzsnévből alakult helységnevek, például (Békás)megyer, (Kápolnás)nyék, a növényés állatnévből alakult helységnevek, például Komló, Seregélyes, de igen jelentős része a helységneveknek személynevekből alakultak ki.

178 A kérdés tehát az: a Szirmay nemzetségről kapta a nevét a Szirma falu, vagy a Szirmay nemzetség kapta a faluról a nevét? A történelmi Magyarországon két Szirma nevű falu volt, illetve van. Az egyik Borsod vármegyében Miskolc mellett, a másik Ugocsa vármegyében a Tisza partján (jelenleg Ukrajnában Drotinci néven). Az 1200-as években Borsod vármegye nagy része, így a Sajó és a Tapolcapatak közötti vidék, a Szinva patak két partján lévő helységek a Miskolc nemzetség több ágának a tulajdonában voltak. Eme határon belül feküdt Szirma falu, így feltehetően ez a helység is eredetileg a nemzetségi birtoktömb részét képezte.

179 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára Magyar Nyelvtudományi Társaság Budapest., 1993. 7.p. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I—II köt. 1988., [.köt. 6.p. Miskolc története 6 kötetben Miskolc, 1996., I. köt. Szerk.: Kubinyi András Miskolc története 1526-ig 83.p.