Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család eredete
XX. számú határozat: Mivel az utóbbi évtizedekben történelmi nevünket a magyarosítás útján mindenki megszerezhette, elhatároztuk hogy nevünk mostani írásmódjának fönntartásával fölvesszük a „de genere Raak" melléknevet. 44 Most térjünk vissza Antal 446 művének bizonyítékként felsorolt hivatkozásaira. Talán ezekre gondolt Kazinczy - sok helyen igazítást kívánnak 4- megjegyzésével is. Raakj vitéz történeténél Katona 4 " „História Critica Regum Hungáriáé" (I-XLII. Pest, 1779-1817) művére hivatkozik, melyet Nagy Iván is átvett. (Ld. 16. sz. lábjegyzet.) Már az 1700-as évek végén ismerték a történészek IV. Bélának 1264-ben kelt oklevelét, melyben bizonyos Kres, Kupissa és Raak nevezetű vitézeknek a tatárjárás alatt véghezvitt hőstetteit jutalmazzák. Katona nagy történeti művének azon része, melyben az oklevelet közölte, 1783-ban jelent meg. 47 Antal 446 is abban az időben gyűjtötte az anyagot Zemplén vármegye monográfiájához, és felkeltette érdeklődését Raak t vitéz. Szirmay Antal amiatt, hogy a Szirmayak rákot viselnek a címerükben, és a Muhi puszta a Sajó mellett a Borsod vármegyei Szirma falu közelében fekszik, elképzelhetőnek tartotta, hogy Raakj a Szirmayak őse. Az oklevélben szerepel, hogy Raak ( Szerémségből (Sirmió) jött, innen eredhet a Szirma helységnév. 48 Mentségére is fel lehetne hozni, hogy Antal 446 Katona munkájának azt a kötetét használta, melyben az oklevélnek csak a rövid kivonata szerepelt, melyből nem tudhatott meg egyebet, mint hogy Raakj társaival megmentette a király életét. Hogy miért nem vette figyelembe a többi terjedelmesebb közlést, 49 nem tudni. (Talán szándékosan?) Az oklevél kivonatos szövege: A szerémi származású Kres, Kupissa és Raak-nak a tatárjáráskor a tengerpartra menekülő királynak tett szolgálataikért nemességet ad, s nekik adja a topolzkai határos Zágráb megyei földeket. 1264. okt. 7. Szirmai és szirmabessenyői Szirmay nemzetség családi gyűlése 1911. december 28. (a szerző birtokában) Komáromy András: Kazinczy Ferenc mint genealógus Turul, 1897-1. Katona István (1732-1811) jezsuita történetíró Katona: História Crit. Tom.V. p. 1052 Komáromy András: A borsodi és ugocsai Szirmayak Turul, 1893. Első közlemény 15.p. Fejér Cod. Dipl. torn IV. vol. 2. pag. 410., majd torn. X. vol. 8. p. 383.