Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Szirmayak a történelemben

1785. szeptember 5. Ebben az évben az országot tíz kerületre osztották. Zemplén vármegye a kassai kerületbe került, melynek élére Szent Iványi Ferenc került. Lászlót

]21 királyi tanácsost nevezték ki alispánnak.

545 1790. március 4. Zemplén vármegyében megyei közgyűlést hívtak össze László

]2] elnökletével. A főispán, gróf Zichy Ferenc királyi főpohárnok beiktatásán mindenki magyarul beszélt.

546 1790. július 10. II. Lipót Budán összehívta az országgyűlést. Zemplén vármegye követe László

|2] alispán volt. Lászlót októberben a vármegye visszahívta, és helyette Antal

446 történetíró (ugocsai ág) és Kazinczy András ment Budára.

547 1791. Az országban egyre nőtt a nemesi ellenzéki mozgalom. Vas és Zala megyében Fekete János gróf tábornok és Festetics György gróf szervezték az uralkodóellenes összeesküvést. Zemplénben a Kazinczyak, Szirmayak és a Bernáthok voltak a hangadók.

548 (Egy Szirmay fáraó-játék közben a treff királyt összehajtotta, és tréfásan megjegyezte: „így törik ki egy király nyakát." Nyolc évre ítélték, saját sógornője jelentette fel.)

549 1793. A magyarországi főhadparancsnokság sorozatos jelentésekben panaszolta a megyei nemességnek és polgárságnak a francia hadifoglyok iránt kimutatott rokonszenvét. Ádám

]4l zempléni nemes úr kijelentette: „Adná Isten, hogy a franciák meg a lengyelek boldoguljanak, mert akkor mi is lerázhatnánk a németek igáját, és szabadok lehetnénk, mint a franciák."

550 545 546 uo. 413.p. uo. 414.p. 547 uo.414.p. 548 Magyarország története 1790-1848 1980. 173.p. 549 Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka 1977. 56.p. 550 József Nádor iratai Budapest, 1925. I/156-157.pp.