Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

A család birtokai, kastélyai

98. kép Pazdics-Szirmay kastély 1988-ban ,71 Borovszky: Magyarország Vármegyéi 99.p. -"

: uo. 76.p. a források Izabellát említik.

371 Földreform, Trianon, második világháború, és a kastélyból fazekas- és kerámia üzem lett. 1988- ban a szerző szüleivel és testvéreivel elutazott Pazdicsra, és személyesen győződhetett meg a szomorú valóságról. Akkor már a fazekasüzem sem működött, üresen, romjaiban állt az „ősi fészek". 1989- ben megismételték a kirándulást Lászlóval és családjával. A kastély bejárata felett még megvolt a vörösmárványból készült Szirmay-Keczer kettős címer, de a kastély tovább pusztult. A Szirmayak Zemplén vármegyében több helyen birtokoltak kastélyokat, kúriákat rövidebbhosszabb ideig. Földet szereztek, kastélyt építettek, majd eladták - és kezdték elöről. Lazony nevű falut az 1700-as évek elején András

68 szerezte, örökölte Sándor

124

, majd fia, Pál

}42

, aki 1780 körül építtetett egy szép kastélyt, majd pár év múlva eladta gróf Andrássy Dénesnek.

372 Rákócz falu neve már ismerős a végrendeletekből. 1750-ben került Szirmay tulajdonba a föld, az 1800-as évek elején építette a 99. kép Pazdics-Szirmay kastély 1989-ben